Magyarország még nem nyújtotta be a szociális klímatervét: csúszhat az uniós támogatások bevezetése
A magyar kormány nem teljesítette a szociális klímaterv június 30-i benyújtási határidejét, amit az Európai Bizottság szóvivője is megerősített. Ez a dokumentum kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy Magyarország részesülni tudjon az uniós Szociális Klímaalapból, amely a fosszilis energiahordozókról való leválás társadalmi hatásait hivatott enyhíteni.
Az Európai Unió jövő januártól indítaná el a mintegy 65 milliárd eurós Szociális Klímaalapot, amelynek célja, hogy a legkiszolgáltatottabb háztartásokat segítse az energiaátmenetben. A támogatást az EU a kibocsátási kvóták eladásából finanszírozná. Ez különösen fontos lehet az alacsony jövedelmű családoknak, akik számára az energiaárak emelkedése súlyos terhet jelent.
2027-től ugyanis kiterjesztik az EU Emissziókereskedelmi Rendszerét (ETS2), amely már nemcsak az iparra, hanem a lakossági fűtésre és a közlekedésre is kiterjed. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a háztartásoknak is fizetniük kell majd a szén-dioxid-kibocsátás után – a költségeket fokozatosan vezetnék be, hogy elkerüljék a gazdasági sokkhatásokat.
Annak ellenére, hogy az EU célja az volt, hogy már 2026-ban elindulhassanak a támogatási programok – így 2027-re már kézzelfogható segítséget kaphassanak a rászorulók –, Magyarország nem nyújtotta be időben a szükséges klímatervet. Az Európai Bizottság szóvivője szerint a késlekedés önmagában nem jár szankcióval, de csúszhat a támogatási program indulása, így a magyar háztartások később juthatnak hozzá az uniós forrásokhoz.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint Magyarország mindent megtesz azért, hogy a kibocsátás-kereskedelemből származó költségek ne terheljék közvetlenül a családokat. Álláspontjuk szerint – mivel a többi tagállam többsége sem teljesítette a határidőt – a terv későbbi benyújtása sem jelent problémát. A tárca közölte: tudomásuk szerint egyedül Svédország küldte el határidőre a szociális klímatervét.
Simone Tagliapietra, a brüsszeli Bruegel kutatóközpont elemzője a Népszavának nyilatkozva meglepőnek nevezte, hogy ilyen kevés tagállam élt a lehetőséggel. Úgy látja, a Bizottság szándéka épp az volt, hogy az ETS2 rendszer bevezetése előtt már kézzelfogható segítséget nyújtsanak a legérzékenyebben érintetteknek.
Magyarországon a szakértők szerint a támogatási program például a korszerűtlen, energiapazarló épületek – különösen a „kádárkockák” – szigetelésére és energetikai felújítására összpontosíthatna, amely nemcsak az energiafelhasználást csökkentené, hanem hosszú távon a lakosság kiadásait is.
Bár a szociális klímaterv késedelmes benyújtása nem zárja ki Magyarországot a támogatásokból, jelentős időveszteséget okozhat a program elindításában. Ez pedig éppen azoknak a háztartásoknak árthat leginkább, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az uniós segítségre a közelgő energiaár-emelkedés közepette. A következő hónapokban eldől, hogy a magyar kormány mikor pótolja mulasztását – és hogy ez milyen hatással lesz a rászoruló magyar családokra.
Forrás: Népszava
