Magyarországnak a jó oldalon a helye, nincs harmadik út

Megmaradásunk nem vakszerencse, hanem a Jóisten segedelmével megvívott politikai, katonai és szellemi küzdelmek, ütközetek és szabadságharcok eredménye – jelentette ki aktuális utalásokkal megtűzdelt beszédében a kormányfő. S nemcsak ez az értékelése figyelemre méltó, hanem a helyszín is, amelyet választott. A magyar kultúra napja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten elemezte ugyanis a Himnuszt, valamint a magyarság sorskérdéseit. Kifejtette, hogy "legnagyobb küzdelmeinket – hol békés, hol háborús eszközökkel – valójában mindig azért vívtuk, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk, úgy élhessünk, ahogy mi akarunk", és ne úgy, "ahogy mások megmondják nekünk". Majd eljutott odáig, hogy a történelem jó és rossz oldalát a nagyhatalmak határozzák meg, ezért "nekünk a legbonyolultabb és legnehezebb helyzetekben is a történelem magyar oldalán kell maradnunk".

A helyszínválasztást és a szöveget is elég abszurdnak és elfogadhatatlannak tartom - foglalta össze tömören véleményét Horn Gábor. A Republikon Intézet vezetője már azt is kérdésesnek nevezte, hogy a magyar miniszterelnök egy templomban, keresztényi hevülettel beszél a magyar kultúra napján. „Ezt nem várnám el tőle, mint ahogy azt sem, hogy szakértőként elemezze a Himnuszt, és születésének körülményeit.” A szakértő emlékeztetett rá, már sokszor megfigyelhettük, hogy Orbán Viktor ezt a keresztény egyházi hevületet a magyar nép sajátjának gondolja, noha a nemrég tartott népszámlálás is egyértelműen jelezte, ez nem jellemző. „A társadalom nagy része legalábbis nem gyakorolja a vallását, nincsenek tele a templomok, a magukat történelminek valló egyházak pedig főleg a hatalommal való kiegyezésben érdekeltek, nem pedig híveik szolgálatában. Vagyis nem az a helyzet, mint például Romániában vagy Lengyelországban, ahol a vallás jelen van az emberek mindennapi életében.”

Horn Gábor azzal folytatta, az viszont elvárható lenne az ország miniszterelnökétől, hogy a magyar kultúra napján mindenkihez beszéljen. A magyar művészet különböző ágazatainak képviselőit sem kapcsolhatjuk általánosságban a kereszténységhez, így Orbánnak tekintettel kellene lennie a másképp gondolkodókra is. Csakhogy – mint fogalmazott: sajnos – már az is természetessé kezd válni, hogy a tanévet egyházi iskolában nyitják meg, miközben az intézmények 90-95 százaléka azért nem egyházi tulajdonban van. „Ez is annak jele, hogy a hatalom folytatja a kereszténység kisajátítását és kellemetlenül érezheti magát, aki nem így gondolkodik.”

Azt elemző kitért arra is, hogy az elhangzott szövegből kiolvasható egy erőteljes történelemhamisítás is. Úgy tűnhet belőle, hogy Magyarország győztesen került ki azokból a helyzetekből, amelyek történelmét kísérték, „noha tudjuk, hogy nem így történt. A Himnusz is ennek ellenkezőjéről szól. Csakhogy ez is annak jele, hogy a jelenlegi hatalom egy virtuális valóságot épít, ahol a keresztény Magyarországnak – mint kiderült – nem is kell a jó oldalra állnia, elég csak a magyar oldalra, ami aztán tényleg teljesen tragikomikus és abszurd.” Mindezt azonban nem kell komolyan venni – folytatta Horn Gábor –, mert ez a beszéd ismét csak a saját közönségének szólt. „Ez a közönség pedig nincs könnyű helyzetben, amit jelez egy friss kutatásunk is, amely szerint a fideszesek jelentős része is rosszabbnak gondolja a saját kilátásait, mint az előző évben. Ebből a szempontból tehát van miért lelki támaszt adni a sajátjainak.”  

Amikor a miniszterelnök arról beszél, hogy a történelemnek jó és rossz oldala van, igazolást keres vállalhatatlan külpolitikája számára – tért át a beszéd egy másik elemére a Republikon Intézet vezetője. Emlékeztetett rá, hogy a magyar nép két sikeres népszavazással – a NATO- és az uniós belépésről tartott referendumon – erősítette meg, hogy a jó oldalhoz kíván tartozni. A nyugati civilizáció, a nyugati polgári demokráciák, a jóléti társadalmak mellett kötelezte el magát a társadalom többsége, és ez ma is érvényes. Nem egy zavaros harmadik utat választanának. Horn Gábor úgy látja, Orbán a magyar irodalomban gyakran előforduló negatív – kompország – szerepet igyekezett ábrázolni. „Mintha lenne harmadik út, mintha lenne valamiféle speciális magyar út, mintha lehetne lebegni szigetként a nagy társadalmak között és mintha a magyar társadalom nem döntött volna ebben a kérdésben már régen és elég nagy többséggel. Ezt próbálja meg a saját híveinek átértelmezni, leginkább azért, hogy egy ilyen nehéz és súlyos gazdasági és társadalmi válság közepette növelje a mozgásterét.” 

Az elemző szerint egyet lehet érteni Orbán Viktornak azzal a kijelentésével, miszerint a magyarok nem alávalóbbak más népeknél. Az sem kérdéses, hogy a magyar nép nem különb a többieknél, nem is rosszabb, hanem más. A kultúránk, a hagyományaink, a jelenünk természetesen eltér a többi népétől, de Magyarország ezzel együtt beilleszkedett az európai civilizációba. Ahogy a Republikon Intézet vezetője fogalmazott, „szerencsére részei vagyunk Európának, és ennek így is kell maradnia. Vagyis nagyon jó lenne, ha a jelenlegi hatalom is tudomásul venné, hogy nekünk magyaroknak nem másutt, hanem a jó oldalon van a helyünk, még ha a miniszterelnök ünnepinek szánt beszédéből ennek az ellenkezője olvasható is ki” – mondta Horn Gábor.