Magyarországon az Alkotmánybíróság tetszhalott

2020. július 19. 08:54 2020. júl. 19. 08:54

Szomorú példája ez is annak, hogy a Fidesz-kormány 10 éve alatt az Alkotmánybíróság elveszítette alkotmánybíróság jellegét. Szinte megszűnt a fékek és egyensúlyok rendszere, az államhatalmi ágak egymástól való függetlensége, nem beszélhetünk valódi hatalommegosztásról. 

Az eljárás gyakorlati lépéseit az alábbiak szerint lehet összefoglalni: a Fidesz-kormány által hozott jogszabály alapjogokat sértő tartalma miatt eljárást kezdeményeztünk az Alkotmánybíróságnál, mire a fideszes pártkatonákkal feltöltött Alkotmánybíróság eligazítást kért a Fidesz-kormánytól, amit a Fidesz-kormány igazságügyért felelős tagja büszkén nyilvánosságra hozott (közben fennen hirdette, hogy Magyarországon a jogállamiság még sosem működött ennyire jól, mint most), végül az Alkotmánybíróság - a Fidesz-kormány kívánalmaival összhangban - az indítványunkat elutasította. 

Ezért is mondom: lehet, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság még nem múlt ki, de hogy tetszhalott, az biztos. 

Ennek adta tanújelét az Alkotmánybíróság most is, amikor elutasította a szakszervezetek kérésére benyújtott májusi közös ellenzéki indítványunkat. Abban az indítványban 51 ellenzéki országgyűlési képviselőtársammal közösen kifogásoltuk azt a veszélyhelyzet idején hozott kormányrendeletet, amely a munkavállalókat a teljes kiszolgáltatottság állapotába taszította, megvonva emberi méltóságuk, az egészséghez és a pihenéshez való joguk garanciáit.

Az alkotmánybírósági elutasítás hivatkozási alapja: a vonatkozó kormányrendelet már hatályát vesztette. Az Alkotmánybíróság tehát szépen megvárta, amíg a kifogásolt rendelet hatályát veszíti, majd erre hivatkozva visszadobta az indítványunkat. 

Nos, az Alkotmánybíróság megtehette volna, hogy a rendelet hatálya alatt vizsgálja annak alkotmányosságát. Belefért volna az időbe. Csakhogy az időt azzal töltötte, hogy eligazítást kért és kapott a Kormánytól, majd hosszan tanulmányozta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter úr és Varga Judit igazságügyért felelős miniszter asszony válaszait.

Megtehette volna azt is, hogy kimondja: az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, a fizetett pihenőidőhöz való jog, valamint a pihenéshez való jog (a szabadság és a napi pihenőidő biztosítása) alkotmányos követelmény veszélyhelyzet alatt is. De nem tette.

Összegezve: az AB kétszer is meghallgatta a Kormány véleményét, de egyszer sem kérdezte meg a szakszervezeteket. 

Elfogadhatatlannak tartom, hogy az Alkotmánybíróság nem volt hajlandó dönteni annak megengedhetőségéről, hogy a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva munkavállalók millióit taszítja a teljes kiszolgáltatottság állapotába.

Ez a gyáva félrenézés nem egy önálló, független Alkotmánybíróság sajátja, hanem a hatalom alázatos szolgáié.

2022 után ez sem maradhat így. 

A kormány- és korszakváltáshoz vezető úton meg kell állapodnunk, hogy újjáépítjük a demokráciát, a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, érvényre juttatjuk a szabadságjogokat, a munkavállalókat egyoldalúan kiszolgáltatottá tevő szabályokat pedig eltöröljük. Ha rajtunk múlik, ez is része lesz az ellenzéki összefogás minimumprogramjának. 

Forrás: hirklikk.hu