Magyarországon nőtt az elszegényedés kockázata
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők 69,8 százalékát fenyegette az elszegényedés kockázata 2020-ban. Ez az EU átlagot közel hat százalékkal meghaladó arány. Ráadásul hazánk nem csak a nyugati országoktól való elmaradás miatt lóg ki lefele a statisztikákból, régiós szinten is nálunk vannak az egyik legkiszolgáltatottabb helyzeteben az ilyen emberek.
Az Európai Unióban a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők mindössze 64 százalékát érinti az elszegényedés veszélye.
Aggasztó, hogy bár uniós szinten a kiszolgáltatottság enyhülése jellemző, számos országban, köztük hazánkban is romlott a helyzet az előző évhez képest. 2019-ben az EU-ban az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők 65,7 százalékát fenyegette az elszegényedés, a magyar lakosság ugyanezen rétegének pedig még „csak” a 61,4 százaléka félhetett ettől – írta meg a Pénzcentrum.
A héten publikált adatok szerint 2020-ban Lettországban volt a legrosszabb a helyzet, az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők 85,4 százaléka volt kitéve a nincstelenné válás veszélyének. Romániában sem voltak sokkal rózsásabbak az ilyen emberek kilátásai. Keleti szomszédunkban ezen réteg 84,2 százalékánál volt reális kockázata az elszegényedésnek. Leginkább a Balkánon, illetve Kelet-Európában volt tehát a magyarországinál is rosszabb a helyzet.
Meglepő lehet, de hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van viszont Svédország is, sőt, Hollandiában is alig jobb a helyzet, mint hazánkban. Magyarország – a többi európai országgal összemérve – ennek megfelelően, az alsó középmezőnyben van.
A legkevésbé Svájcban veszélyeztette az elszegényedés a nagyon alacsony munkaintenzitású lakosságot. A miniállamban az Eurostat statisztikái szerint 2020-ban a lakosság ezen rétegének mindössze 46,5 százaléka kellett, hogy aggódjon emiatt. Hasonló biztonságban csak Dániában (48,7 százalék veszélyeztetett) és Írországban (49,8 százalék veszélyeztetett) érezhette magát a lakosság ezen része. A többi vizsgált országban 50 százalék felett volt köreikben a kockázatos helyzetben lévők aránya.
Mint a friss statisztikákból is kiderült, szegénység már a koronavírus járvány betörésének évében komoly növekedésnek indult Európa-szerte, a helyzet pedig az igazán kiszolgáltatottak esetében valószínűleg azóta sem sokat javult.
A szegénységet egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában egységesen mérik. Ennek fő mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion), amely az alábbi részindikátorokkal együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést:
1. Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60 százalékát)
2. Súlyos anyagi depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott kilenc tétel közül legalább négyben anyagi okból hiányt szenvednek)
3. Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–59 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint húsz százalékát töltik munkával)
A mostani jelentés a harmadik kategóriába tartozókról szólt, de az elszegényedés rémével nem csupán nekik kell szembenézniük. Az Eurostat egy másik idei publikációjából kiderült ugyanis, hogy Magyarországon nem kevesebb, mint a lakosok 19,4 százalékát, vagyis 1,854 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata 2020-ban. Biztató viszont, hogy a teljes lakosságra vetítve hazánkban csökkenő tendenciát mutat az elszegényedés kockázata. 2015-ben még a férfiak 30, a nők 31,3 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés vagy elszegényedés, 2020-ra már a férfiak aránya 19,3, a nőké 19,4 százalékra csökkent.
A 65 éves vagy afeletti életkorú lakosság kitettségét vizsgálva, viszont azt látjuk, hogy ha a helyzetük nem is olyan mértékben aggasztó, mint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőknél, de nagymértékben rosszabbodott. Amíg 2019-ben az idősödő lakosság 16,7 százaléka volt fenyegetett, 2020-ra arányuk 20,3 százalékra nőtt.
Egyébként az idősek helyzetének romlása EU-s szinten is jellemző tendencia. Míg a 65 éves kornál fiatalabbakra vetítve a lakosság társadalmi kirekesztettségnek, elszegényedésnek való kitettsége az elmúlt években egyre csökkent, addig az idősebbek esetében 2015 óta folyamatos növekedés tapasztalható (uniós szinten ez öt év alatt 2,2 százalékpontos volt).
