Már hét halálos áldozata van a horvátországi földrengésnek

2020. december 30. 07:10 2020. dec. 30. 07:10

Glinában négyen haltak meg, köztük egy apa és a fia, akikre ráomlott a házuk, illetve egy 20 éves és egy idősebb férfi is. Rajtuk kívül még két áldozatról számoltak be, egyelőre annyit tudni, hogy az egyikük Žažinában vesztette az életét. Korábban arról számoltak be a hatóságok, hogy Petrinjában egy 12 éves lány halt meg. Nem kizárt, hogy további áldozatok is vannak.

A földrengés epicentruma Zágrábtól 46 kilométerre, a közép-horvátországi Petrinja közelében volt, ahol több épület is összedőlt.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő elindult a helyszínre. A romok eltakarítására katonai alakulatokat is vezényeltek.

A földmozgást egész Horvátországban, de a szomszédos országokban, köztük Magyarországon is érezni lehetett.

Petrinjában egy férfit autójából mentettek ki, amelyre rádőlt egy épületrész. Egy másik összedőlt házból egy apát és egy gyermeket hoztak ki, a gyerek, egy 12 éves belehalt súlyos sérüléseibe. Glinában négyen haltak meg, köztük egy apa és a fia, akikre ráomlott a házuk, illetve egy 20 éves és egy idősebb férfi is. Rajtuk kívül még két áldozatról számoltak be, egyelőre annyit tudni, hogy az egyikük Žažinában vesztette az életét. Nem kizárt, hogy további áldozatok is vannak.

Huszonhat sérültet szállítottak a közeli, sziszeki kórházba, közülük hatot súlyos sérülésekkel. Eközben a kórház egyik szárnyából, amely nem biztonságos, egy másik, félig kész szárnyba evakuálják a betegeket. Negyven beteget átszállítottak Zágrábba. Sziszek városában nem sérült meg senki, a földmozgás azonban itt is súlyos károkat okozott az épületekben.

A kormányfő a sajtónak úgy nyilatkozott: Petrinjában az épületek nem biztonságosak, ezért a legtöbb ember nem térhet vissza otthonába. „Ez egy igazi tragédia" – mondta.

Konténereket és sátrakat állít fel a katonaság a lakosság részére. A közeli Glina településen is közel kétszázan maradtak biztonságos fedél nélkül.

A nemzeti válságstáb azonnali hatállyal feloldotta a január 8-ig tartó lakhelyelhagyási tilalmat, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére rendelt el még december 23-án.

Az ország egyes részein nincs áramszolgáltatás, nem működik a telefon és az internet. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy hagyják szabadon a még működő telefonvonalakat.

A földrengés Zágrábban is megrongált épületeket, a lakosság egy része elhagyja a fővárost, pánik és rémület lett úrrá körükben.

Hétfőn kora reggel egy 5,2-es erősségű földrengés rázta meg ugyanezt a területet, amelyet másfél órán belül egy 4,7-es és egy 4,1-es erősségű földmozgás követett.

Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy utórengésekre kell számítani. A délután folyamán négy nagyobb rengés is volt, amelyek Zágrábban is jó érezhetőek voltak.

A horvát fővárost és környékét korábban március 22-én rázta meg nagyobb földrengés. A fél óra különbséggel bekövetkezett 5,6-os, majd 5,1-es erősségű földmozgásban számos épület megrongálódott, és több ember megsérült. Az akkori földmozgás Zágrábban és környékén 25 ezer épületben okozott kárt. A belvárosban megrongálódott a főváros jelképének számító katedrális, a horvát parlament és a kormány épülete, valamint több templom és kulturális örökséghez tartozó építmény. Több kórházból is evakuálni kellett az embereket.

Zágrábban a márciusi földrengés óta folyamatosak az utórengések. A szakemberek mintegy kétezret jegyeztek fel, amelyek negyede volt érezhető. Hatezer épület a mai napig nem biztonságos, köztük több óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem, kulturális és tudományos intézet.

A keddi földregés harmincszor erősebb volt, mint a tavaszi zágrábi – írta a sajtó.

Forrás: MTI