Már kutatásra sincs pénz: a kormány 22 milliárd forint kutatási forrást zárolt
A magyarországi alapkutatások első számú finanszírozási forrását jelentő OTKA-pályázatok idei finanszírozását veszélyezteti a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetésének zárolása.
A kutatók attól tartanak, hogy ezzel a három évvel ezelőtt einstandolt akadémiai intézethálózat is nehéz helyzetbe kerül – írja a Qubit.
„Ebben az évben nem lehet kifizetni az elnyert OTKA-kat (kb. 12 milliárd) és még ugrik 8-10 milliárdos más kutatási pályázat is, ráadásul a zárolt keretből egy sor bilaterális, például magyar-szlovén, magyar-osztrák kutatás is fut, valakinek tájékoztatni kellene őket a magyar helyzetről, de tudtommal nekik még nem szólt senki” – hívta fel a portál figyelmét egy július 11-én élesített kormányrendeletre egy olvasójuk. Tudni kell, hogy az elmúlt negyedszázadban az OTKA, vagyis az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok nevű pályázati rendszer az első számú és gyakran az egyetlen forrása a felfedező alapkutatásoknak.
Az elnyert pályázatok jelenlegi kifizető helye, az Orbán-kabinet által nyolc éve létrehozott Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely két soron is szerepel „a költségvetési fejezeteket érintő államháztartási stabilizációs intézkedésekről” címen a Magyar Közlöny 2022. évi 112. számában megjelent verdiktben. Az összesen 416 milliárd forint költségvetési forrás zárolását elrendelő csomagban 1,8 milliárd forintot közvetlenül a hivatal büdzséjéből, 20,2 milliárdot pedig a kifejezetten a kutatási és fejlesztési célokat szolgáló NKFIH Alap keretéből zárolt a kormány.
A Qubit által megkérdezett, érintettségük miatt egytől-egyig név nélkül nyilatkozó kutatók szerint tavaly július 30-án mindenesetre már tudható volt, hogy 2021-ben 330 kutató és kutatócsoport nyert az összesen 12 milliárd forintos keretösszegű OTKA-pályázatokon. Az eredményhirdetést idén állítólag októberre halasztották, de erről hivatalos tájékoztatást egyetlen forrásuk sem kapott idáig.
Ráadásul 2019 júliusában a szokásos automatikus köztársasági elnöki ellenjegyzést követően életbe lépett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) működéséről szóló salátatörvény. A kormányzat erőből szervezte ki az MTA teljes, 15 kutatóintézetből álló, 5 ezer fős hálózatát a frissen létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH), úgy, hogy az annak működését felügyelő testület vezetőit a tudományos közösség helyett az Orbán-kabinet delegálta.
