Még fél év válság – újra hosszabbít a kormány a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzeten”
Újabb félévvel, 2026. március 7-ig hosszabbítaná meg a kormány a 2016 óta fennálló „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”. A szeptember 6-án lejáró hatályt a Belügyminisztérium rendelettervezete szerint az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője javaslatára tolnák ki ismét, Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztésére.
Az indoklás ugyanaz, mint az előző években: a „válsághelyzet elrendelésének feltételei fennállnak”. Hogy pontosan milyen feltételek ezek, azt továbbra sem árulják el, mivel az ezekre vonatkozó adatokat titkosították.
A kormány még 2016. március 9-én terjesztette ki a válsághelyzetet Magyarország egész területére. Azóta már tucatnyi hosszabbításon vagyunk túl, konkrét indoklás nélkül. Az ellenzéki pártok és civil jogvédők szerint már az eredeti elrendelés is jogsértő volt, tekintve, hogy az akkorra már lezárult határzár és a csökkenő menedékkérői szám nem indokolta az országos intézkedést.
A menedékjogról szóló törvény elvileg világosan meghatározza, mikor rendelhető el ilyen rendkívüli állapot – ám mivel a részleteket nem ismerjük, a társadalom kénytelen bemondásra elhinni, hogy a körülmények továbbra is indokolják a különleges jogrendet.
Az eredeti rendelet szerint a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel kapcsolatos jogszabályokat a közszolgálati műsorszolgáltatók, illetve legalább egy országos napilap közzétegye. Ez meg is történik – ám az, hogy a válsághelyzetet miért hosszabbítják meg, nem része a közleményeknek.
A törvény szerint a rendőrség és a menekültügyi hatóság vezetője 15 naponta köteles tájékoztatni Pintér Sándort arról, hogy a válsághelyzet indokai továbbra is fennállnak. Ezek a jelentések azonban nem nyilvánosak, így a közvélemény kívül reked az események valódi tartalmán.
A „tömeges bevándorlás” mellett a kormány egy másik, jóval frissebb válsághelyzettel is él: a háborús veszélyhelyzettel, amelyet az ukrajnai háborúra hivatkozva vezettek be 2022 májusában, közvetlenül Orbán Viktor újraválasztása után. Ez az intézkedés jelenleg november közepéig érvényes, ám a kormány vélhetően azt is meghosszabbítja majd újabb 180 nappal.
Ez a jogi konstrukció – amelyet az Alaptörvény tizedik módosítása tett lehetővé – különleges felhatalmazást biztosít a kormánynak, hogy rendeletekkel irányítsa az országot, lényegében parlamenti kontroll nélkül.
Bár a „tömeges bevándorlás” valós problémát jelentett 2015 környékén, a számok azóta drasztikusan visszaestek. Mégis, a válsághelyzet azóta is folyamatosan érvényben van. A különleges jogrend fenntartása így egyre kevésbé tűnik válasznak egy valós válságra, és egyre inkább tűnik eszköznek egy rugalmasabb, kevésbé ellenőrzött kormányzás fenntartásához.
A kérdés csak az, hogy ha minden folyamatosan válságban van – akkor mi az, amit már normálisnak tekintünk? És ha egyszer valóban valami történik – akkor azt milyen újabb válsághelyzettel fogják majd leírni?
Forrás: 24.hu
