Megéri Hankó Balázs barátjának lenni? Valószínüleg, mert Krausz Ferenc alapítványa 267 milliárd támogatásban részesülhet 2031-ig
Miközben az állam évek óta forráshiányra hivatkozva húzza meg a nadrágszíjat az oktatásban, az egészségügyben és a tudomány számos területén, addig akadnak szereplők, akikre szemmel láthatóan az ex-kormány utolsó heteiben is bőkezűen jutott/jut közpénz. Most éppen az derült ki, hogy az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány – amelyet a Nobel-díjas fizikus, Krausz Ferenc vezet – 2031 végéig összesen 261,7 milliárd forint állami támogatásban részesül.
A Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztériummal kötött szerződés alapján az alapítvány évről évre jelentős összegeket kap majd arra, hogy világszínvonalú kutatási környezetet építsen ki Magyarországon. A cél papíron nemes: tehetséggondozás, nemzetközi kutatók idecsábítása, innováció és piaci hasznosítás. Olyasmik, amelyek normális esetben valóban egy ország jövőjét szolgálják.
Csakhogy Magyarországon az ember óhatatlanul felteszi a kérdést: vajon tényleg kizárólag a tudományos kiválóságról szól ez a történet?
Az alapítvány ugyanis nem egyszerű civil szervezetként működik, hanem közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként – vagyis abban a konstrukcióban, amely az elmúlt években a Fidesz egyik kedvenc közpénzparkoltató modelljévé vált. Az ilyen szervezetekbe öntött vagyon hosszú időre kikerül a közvetlen állami kontroll alól, miközben továbbra is közpénzről beszélünk.
A szerződés ráadásul különösen érdekes részleteket tartalmaz. A megállapodást például csak közös megegyezéssel lehet módosítani, az állam pedig lényegében csak akkor kezdeményezhet változtatást, ha az alapítvány súlyosan eltér vállalásaitól – vagy ha Krausz Ferenc már nem az elnök. Magyarán a dokumentum szinte személyre szabott politikai és pénzügyi stabilitást garantál.
Persze addig sincs ok aggódni: április végéig már több mint 22 milliárd forintot át is utaltak az alapítványnak, plusz 400 millió forintos működési támogatást. Utóbbi ráadásul automatikusan nő majd az inflációval együtt, ami a magyar gazdasági környezetet ismerve szinte külön tudományos projektnek tekinthető.
Az ügy különösen pikáns annak fényében, hogy Krausz alapítványa korábban kihátrált a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozása mögül. Az évente körülbelül egymilliárd forintból működő program több ezer középiskolás diákot és több száz tanárt támogat. Az Élvonal akkor arra hivatkozott, hogy a belpolitikai helyzet bizonytalan, és nem látják garantáltnak, hogy egy esetleges Tisza-kormány maradéktalanul teljesítené az előző kabinet vállalásait. Ez azért erős mondat egy olyan szervezet részéről, amely éppen most kapott több mint negyedbillió forintos állami garanciát évekre előre.
A történet persze nem fekete-fehér. Krausz Ferenc tudományos eredményei vitathatatlanok, és valóban szükség lenne arra, hogy Magyarország komolyabban invesztáljon a kutatás-fejlesztésbe. A probléma inkább az, hogy a közvélemény az elmúlt másfél évtizedben túl sokszor látta már: ahol gigantikus közpénzek, alapítványi konstrukciók és politikailag jól pozicionált szereplők találkoznak, ott a transzparencia rendszerint gyorsan elpárolog.
Így aztán a kérdés most sem az, hogy kell-e pénz a tudományra. Hanem az, hogy miért mindig ugyanazok körül válik hirtelen korlátlanná az állami nagylelkűség.
Forrás: Magyar Hang
