Mégis, ki csinál itt politikát a vakcinákból?

2021. január 3., Kossuth Rádió, Vasárnapi újság 

Jelenleg 35 ezer ember beoltására alkalmas vakcina áll rendelkezésre, amelyet a kormány oltási terve alapján, az orvosok és más, az egészségügyben dolgozók kapnak meg elsőként. Amennyiben hirtelen több millió vakcina állna rendelkezésre, akkor azok beadása a több mint tízezer választási helyszínen történhetne meg, az állampolgároknak tehát oda kellene menniük, ahol szavazni szoktak. Mostani tudásuk szerint nem várható rövid időn belül több millió vakcina, mivel jelenleg a gyártók sem tudnak megbízható szállítási mennyiségeket és időpontokat mondani.

A „nyugatról érkező vakcinákat az Európai Unió intézi”, a tagállamok ugyanis abban állapodtak meg, hogy egyben rendelnek és Brüsszel igazságosan szétosztja a vakcinaadagokat. „Nem vagyok elégedett a tempóval, mert vannak olyan gyártók, amelyeknek a termékei hamarabb voltak elérhetőek Kanadában, Nagy-Britanniában, Izraelben, mint például az Európai Unióban”. Nem róható fel Brüsszelnek, hogy ők is ki vannak szolgáltatva a gyógyszeripari cégeknek.  

A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy az uniós kvótán felül is rendeljenek oltóanyagot, Magyarország is próbálkozik ezzel, hasonlóan Németországhoz. Ez nem számít az európai megállapodás megszegésének, mivel abban nem szerepel, hogy az elsőbbséget élvező lekötött kvótán felül ne lehetne kétoldalú megállapodással is rendelni vakcinákat. A kabinet elsősorban a keleti fejlesztésű vakcinákkal foglalkozik, amelyek közül az oroszból várhatóan nem áll majd rendelkezésre elég mennyiség, a kínai oltás ugyanakkor ígéretesebb, bár jelenleg még az sem elérhető. Ideális esetben a magyarok választhatnak majd, hogy a nyugati vagy kínai vakcinával kívánják beoltani magukat. Nem akarok spekulálni arról, milyen ütemben érkezik majd oltóanyag: ha „sok vakcina van itt, akkor sokat és gyorsan oltunk”, ha lassabban érkezik, akkor lassabban és keveset.

A járvány megtanította, hogy minden országnak kell rendelkeznie saját oltóanyag előállítására képes ipari kapacitással, még akkor is, ha azok „békeidőben” veszteségesek, a kormány pedig mindent megtett ennek érdekében. A Pfizer cég oltóanyaga „valójában egy magyar vakcina”. Orbán a napokban hosszan beszélt Karikó Katalin biokémikussal és megértette, hogy ugyan egy német professzor is „benne van ebben a dologban, de legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban”, ezért „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”. A koronavírus-járvány második hullámát „megfékeztük” és most az a feladat, hogy ne tudjon elindulni egy harmadik hullám. A második hullámot „sikerült leszorítanunk, ha még nem is semlegesíteni, de most már földharc van, (...) levittük a birkózószőnyegre”.

2021. január 15., Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország!

A magyar oltókapacitás jóval nagyobb, mint amennyi koronavírus elleni vakcina van. „Nem azért nem haladunk gyorsabban, mert a magyar egészségügy ne tudna gyorsabban és tömegesebben oltani, hanem azért, mert nincs elég vakcinánk.” Eddig 105 728 embert oltottak be. Az EU-ból kilépett Nagy-Britannia eddig a lakossága mintegy négy százalékát oltotta be, míg az EU-ban ez egy százalék alatt van, mert az unióban nincs elég oltóanyag. Ám most, baj idején, a Brüsszelre mutogatás helyett inkább vakcinát kell szerezni. Kínai vakcinát tömegesen is tud szerezni Magyarország, ehhez már csak az kell, hogy a magyar egészségügyi hatóság is engedélyezze azt. Remélem, a hatóság néhány napon belül egyértelmű választ ad. Az operatív törzs ülésén az hangzott el, nincs olyan kockázat, hogy esetleg ez a vakcina nagyobb kárt okozna, mint az elhárítandó baj. A kínai vakcinát néhány napon belül az emberek rendelkezésére lehetne fordítani.

Magyarországon az oltás iránti bizalom folyamatosan nő, és az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális otthonokban lakók beoltása után következnek a 60 év feletti, krónikus betegségben szenvedők, több mint 1,7 millió ember. „Ennyi kínai vakcinánk tulajdonképpen lenne is, ha meglenne az engedély.”

Az operatív törzs szerint „nyugodt tempóban” egy hétvégén mintegy 1,5 millió embert lehetne beoltani, vagyis a mai tudás szerint „aki jelentkezik vagy eddig jelentkezett, egy hétvége alatt, péntek, szombat, vasárnap, esetleg csütörtök is”, be tudják oltani. Meghal minden nap több mint száz magyar ember, „nekem ne mondja meg egy görög biztos, hogy én mit csináljak”.

Ha a brüsszeli oltóanyag-beszerzések ütemében haladunk, akkor nyár végén, ősszel lesz elérhető a megszorítások feloldásához elégséges számú ember beoltása. Ha azonban az egészségügyi hatóság elvégzi a munkáját, az emberek pedig elfogadják és választják a kínai vakcinát, akkor olyan gyorsan lehet majd oltani, hogy akár jóval a nyár előtt is vissza lehet kapni „a régi életünket.”

2021. január 22., Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország!

Emberéletek múlnak a vakcinán, és minden élet számít, ezért fontos, hogy minél több vakcina legyen Magyarországon. Jelenleg mintegy 400 ezer olyan ember van, aki átesett már a koronavírus okozta betegségen vagy beoltották. Ez alacsony szám, és akkor lehet gondolkodni azon, hogy az élet visszatérhet a normális kerékvágásba, amikor tudunk vakcinát biztosítani az egészségügyi dolgozóknak, a szociális otthonokban lévőknek, a 60 év feletti krónikus betegeknek, a védekezés egyéb szereplőinek – itt jön a kormány is –, valamint az időseknek. Ekkor lehet majd arról beszélni, hogy milyen ütemben, hogyan szabadulhatunk meg a korlátozásoktól. Minden azon múlik, hogy mennyi vakcinát tudnak szerezni.

Ha (az Európai Unióban) csak egy-két oltóanyagot engedélyeznek, az nem teremt versenyhelyzetet, pedig ha verseny van, akkor megmozdulnak a gyártók. Bizonyos cégeknek van vakcinájuk, de Brüsszel nem adja ki az engedélyt, miközben máshol már oltanak vele, és olcsóbb is, mint a már forgalmazott oltóanyag. A csütörtöki EU-csúcson a lengyel miniszterelnök szólalt fel a visegrádi országok nevében, és beszélt arról, hogy ha az AstraZeneca jó Nagy-Britanniában, akkor miért nem jó az európaiaknak, miért nem adják ki rá az engedélyt. De nem magyarázat kell, hanem vakcina, és ha nem jön Brüsszelből, akkor máshonnan kell szerezni, mert „az nem lehetséges, hogy azért haljanak meg magyar emberek, mert a brüsszeli vakcina-beszerzés lassú”. Nem akar huzakodni Brüsszellel, mert az politikai huzakodás lenne, de most emberéletekről van szó, és majd a válság után visszatérhetnek arra, hogy a vakcina-beszerzés központosítása helyett nem lett volna-e jobb, ha mindenki maga intézi ezt, majd utána kell beszélni arról, hogy Brüsszel jól vagy rosszul cselekedett, de „most itt van a baj”. Pénteken Moszkvában tárgyal a magyar külügyminiszter, remélhetőleg minél több vakcinát szerez. Kínával előrehaladott tárgyalásokat folytatnak, de akkor lesz onnan vakcina, ha megvan rá az engedély. Szerbiában, a Vajdaságban már használják ezt az oltóanyagot. Az AstraZeneca vakcinájáról folynak a tárgyalások. A jövő héten hoznak döntést az érettségizőkről és tanáraikról, hogy az oltás szempontjából „előrehozzák-e őket”. A kormánynak joga van elrendelni két hétre a rendkívüli jogrendet, utána elkezdődik a tavaszi ülésszak és a parlamenthez fordulnak ezzel a kérdéssel.

A legfontosabb tanulság, hogy nem engedheti meg magának egy komoly ország – és Magyarország ilyen –, hogy egy ilyen járvány idején kilincselni kelljen vakcináért. Méltatlan helyzet volt az is, amikor lélegeztetőgépeket kellett szerezni tavaly, ezért beindították a magyarországi gyártást. Elrendelték egy olyan gyár felépítését, amely bármilyen esetben, ha képesek kifejleszteni vakcinát, sok oltóanyagot tud gyártani, és ez a gyár Debrecenben épül fel.

2021. január 29., Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország!

A jövő hét elejétől új szakasz indul, elkezdődik a regisztráció alapú oltás. Az oltás jól halad, az egészségügyi dolgozók oltásával végeztek, most a szociális otthonokban élők és dolgozók vannak soron, és a hét végéig az ő oltásukkal is végeznek. A nyitás kérdéseivel egyelőre nem lehet foglalkozni, most a vakcina-beszerzésre kell összpontosítani. A vakcina beszerzésén kell dolgozni, ha lesz elég, akkor le lehet győzni a járványt. Mindenkit arra biztatok, hogy regisztráljon, és oltassa be magát. Én a kínai vakcinában bízom a legjobban, mert ezt a vírust Kína ismeri a legrégebben, és ott tudják róla a legtöbbet. Nincs elég vakcina, ezért valamilyen sorrendet ki kell alakítani az oltásnál. A kormány tagjai dönthettek volna úgy, hogy első helyen oltatják be magukat, de kivárják a sorukat. Brüsszelből nem jön gyorsabban a vakcina, ezért fontos, hogy forgalomba tudják hozni azokat az oltóanyagokat, amelyek máshol már beváltak és hatékonynak bizonyultak, és a magyar szakemberek is megvizsgálták. Szerbiában a kínai vakcinával is oltanak, és az ország jól áll oltási szempontból. Szerbia meg tudta szervezni a saját ellátását, és „kipróbálják nekünk” a vakcinákat, amelyekkel szemben itt még fenntartások lehetnek, ezért figyelemmel kísérik, mi történik ott. Ha nem jön kínai vakcina, március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltani, ha lesz kínai oltóanyag, ezt megkétszerezhetik, ha pedig lesz orosz vakcina is, még gyorsabb lesz az oltás.

Az uniós tagállamok átadták Brüsszelnek a vakcinabeszerzés jogát, a nyugati gyártókkal Brüsszel tárgyal, így nem látnak bele a tárgyalási folyamatba. De ha már átadták ezt a jogot Brüsszelnek, a máshonnan beszerzés jogát ki kell használni, a vakcina nem politikai kérdés, „választani nyugati és keleti vakcina között akkor lehet, ha van”. 

2021. február 5., Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország!  

Fordulóponthoz érkezett a koronavírus-járvány: eddig „a vírus támadott, mi pedig védekeztünk”, most viszont „mi támadunk, a vírus pedig védekezik”.

A helyzet javulása megállt, stagnálás, némi romlás látszik. Ugyanakkor azok száma, akik már legalább egy oltást kaptak, péntek hajnalban 264 530 volt, akik pedig már a második dózist is megkapták, mintegy 92 ezren vannak. Ha minden a tervek szerint halad, március elejére elérhető, hogy a legalább egyszer beoltottak és a fertőzésen már átesettek száma meghaladja az egymilliót. Március 15-ére pedig minden 60 év fölöttit, aki regisztrált, nagy valószínűséggel beoltanak, így április elejére már megközelítőleg kétmillióan lesznek beoltva. Sőt, ha a kínai vakcinát is használni tudjuk, akkor április elején a beoltottak és a hat hónapnál nem régebben megfertőződöttek együttes száma meghaladja a kétmilliót.  Ezek az adatok „a nagy valószínűséggel bekövetkező” vakcinaszállítmányokra épülnek, talán a jövő héten már orosz vakcinával is oltanak, és „a kínai vakcina is érkezik”, arról azonban még ellenőrző vizsgálatokat végeznek a magyar hatóságok. Szerbiában, ahol mind az orosszal, mind a kínaival oltanak, a tapasztalatok megnyugtatóak.

A világban zajlik a gyógyszergyártók csatája is, ami a potenciális betegeknek ellenszenves. A nyilatkozatok alapján meg tudja mondani, melyik magyar parlamenti képviselő szólal meg például amerikai vagy orosz érdekek mellett.

Azt a felfogást járvány idején elfogadhatatlannak tartja, amely szerint ha nem sikerül a válságkezelés, akkor az a kormányra nézve negatív. „A baloldal itt túlságosan messzire ment, átlépett olyan határokat, amelyeket emberiességi okokból (...) nem szabadna”. 

Az uniós vakcinabeszerzés lassú, aminek jóindulatú olvasata, hogy a brüsszeli bürokraták minél olcsóbban akartak oltóanyagot beszerezni, ám „nekünk (...) a pénz nem lényegtelen, de az élethez képest másodlagos”. A kormány február közepe és március eleje között egy online konzultáció formájában kéri ki az emberek véleményét a nyitás kérdéseiről. Nem tartja ördögtől valónak, hogy a már védetteknek valamivel gyorsabb nyitást tegyenek lehetővé, de ez a konzultáció eredményén múlik.
    
 2021. február 12., Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! 

Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, húsvétig minden eddig regisztráltat be lehet oltani a koronavírus ellen. Jó hír, hogy már mintegy 700 ezren védettek Magyarországon: 310 ezren már legalább egy oltást megkaptak, 383 ezren pedig igazoltan átestek a betegségen. Rossz hír azonban, hogy a fertőzések számának csökkenése megállt, újra emelkedik. „Tartanunk kell a szabályokat”. Az utóbbi néhány napban egész Európában megfordult a kedvező tendencia, Magyarországon is – a feltételezések szerint a brit vírusmutáns miatt.

Nem szükségesek további szigorítások, sőt, kifejezetten ellenezném azokat, mert „most már van annyi vakcinánk, hogy a jól megszervezett oltással legalább annyit tudunk javítani a helyzeten, mint amennyi a helyzet természetes romlása”. Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás – ami nincs messze már –, akkor húsvétig minden eddig regisztráltat be tudnak oltani, 2 millió 448 ezer embert. Május végén, június elején pedig ez a szám elérheti a 6,8 milliót, ami azt jelenti, hogy Magyarországon egy vele azonos méretű és lélekszámú európai országhoz képest 3,5 millióval több embert lehet beoltani. Az oltási pontok száma jelenleg 7189.

Nem tudni, a vakcinák milyen időtartamra adnak védettséget, így fel kell készülni arra, hogy esetleg hat-nyolc hónap után újra oltani kell a már beoltottakat. Ezért a vakcinabeszerzésnek folyamatosnak kell lennie, „a portyázókat és fürkészőket mindig mozgatni kell (...), és ahol úgy tűnik, hogy néhány ezer vagy százezernyi vakcina leesik egy teherautóról, ott kell állnia egy magyar portyázónak, aki elkapja”. 

Az EU-s vakcinabeszerzésről: az üzleti konstrukció jó, a baj az idővel van, márpedig aki időt nyer, életet nyer, ezért kellett Magyarországnak kínai és orosz vakcina is. „Aki vesztegeti az idejét, életeket veszít.” A kínai vakcinával a népegészségügyi központnak még vizsgálatokat kell folytatnia, de jó remény van arra, hogy biztonságos körülmények közepette szabadítsák fel a kínai kontingenseket. Hogy sokak szerint meg kellene várni az Európai Gyógyszerügynökség pecsétjét is? A magyar szakemberek legalább olyan jók, mint bármely európai, sőt, a magyar népegészségügyi központ vizsgálatában jobban bízik, mint a brüsszeliben. „Saját magunkban kell bízni, Müller Cecíliában, a munkatársaiban, a magyar professzorokban.”

Minden egyes várakozással töltött napon az ország elveszít száz embert, „úgyhogy, én nem várok”. A nyitásról tervezett online konzultációról péntek délután készül véglegesíteni öt-hat kérdést. A konzultáció ugyanazon az internetes felületen zajlik majd, mint a regisztráció. A védettséget igazoló okmány bevezetésére a kormány megteszi az előkészületeket, mert ha a konzultáció során a válaszadók úgy gondolják, hogy a már védetteknek nagyobb szabadságuk lehet, akkor ne legyen technikai akadálya a kedvezmények azonnali megadásának. Azt tartaná korrektnek, ha egy vizsgálat után azok is bekerülhetnének a védettek körébe, akik ugyan korábban nem estek át hivatalos vizsgálaton, nem kerültek be az átesettek hivatalos jegyzékébe, de „van antitestük, tehát átestek” a betegségen, anélkül, hogy tudtak volna róla. Ha legalább a beoltottak és a fertőzésen átesettek igénybe vehetnének szállodai, éttermi szolgáltatásokat, akkor azzal megmenthető lenne több tízezer munkahely.

2021. február 15., Országgyűlés, napirend előtt

Magyarországnak minden oltóanyagra szüksége van, mert a koronavírus elleni oltás menti meg az életet és a munkahelyeket. Az európai vakcinaellátás bizonytalanságai mellett, Magyarországon május végéig 3,5 millióval több embert tudnak beoltani, mint egy hasonló méretű EU-s ország, amely csak nyugati vakcinával olt.

A járványadatok egész Európában, így Magyarországon is növekedést mutatnak. Itthon a járványgörbe tíz napja nem csökken, a második hullám lefelé tartó szakasza megtorpant, vélhetően a ragályosabb vírusmutáció miatt ismét emelkedő tendencia jöhet. Ezért szükség van az Országgyűléstől kapott felhatalmazás meghosszabbítására és az eddigi szabályok szigorú, következetes betartására. Az újranyitás ügyében a kormány nemcsak a „zárva táblát” akarja átfordítani, hanem újra akarja indítani a gazdaságot, az egész polgári társadalmi életet. „Azt akarjuk, hogy erősebben jöjjünk ki a járványból, mint ahogy belementünk”. Az újraindítás feltétele a vakcina, mert anélkül nem lehet megállítani a vírust. Ezért a legfontosabb mai feladat minél több vakcina gyors beszerzése. „Nekünk minden olyan vakcina jó, amely biztonságos, és amellyel a világon már több millió embert beoltottak”.

Az orosz vakcinából három hónap alatt 1 millió ember oltására elegendő oltóanyag érkezik Magyarországra. A kínai vakcina ügyében pedig 2,5 millió ember beoltására elég vakcinát vásárolnak. Így Magyarországon már öt hatékony és biztonságos vakcinának van engedélye, ami a tömeges oltás megkezdésének kulcsa. 

Az európai vakcina-ellátás bizonytalanságai mellett is biztosan kijelenthető: a magyarok május végéig 3,5 millióval több embert tudnak beoltani, mint egy olyan, hasonló méretű EU-s ország, amely csak nyugati vakcinákra támaszkodik. Reális esély, hogy április elejére a beoltottak száma meghaladja a 2 milliót, vagyis minden 60 évnél idősebb regisztrált megkapja az oltást.

Magyarországnak minden oltóanyagra szüksége van, mert az oltás menti meg az életeket és a munkahelyeket. Nem szabadna a vakcinából politikai kérdést csinálni, „nem a vakcina területén kell bizonygatni az amerikaiak és a brüsszeliek iránti elkötelezettséget”.

Forrás: Hírklikk