Mekkora hatással lehet az országra a 10 millárd eurós uniós forrás?
Jelentős eredményt ért el a Magyar-kormány az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon: sikerült megállapodásra jutni a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz való hozzáférésről. A megállapodás egyik legfontosabb eleme a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), amelyből összesen 10 milliárd euró állhat Magyarország rendelkezésére.
Az összegből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásként érkezhet, míg további 3,5 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel formájában használható fel. Az RRF-et az Európai Unió a koronavírus-járvány, valamint az azt követő energiaválság gazdasági hatásainak enyhítésére hozta létre.
Az Európai Bizottság elemzése szerint az alapból finanszírozott beruházások évente mintegy 54 millió tonnával csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását az Európai Unióban, míg a kapcsolódó reformok további 52 millió tonna szén-dioxid-egyenérték megtakarítást eredményezhetnek.
Bár a helyreállítási alap környezetvédelmi hatásai uniós szinten már érzékelhetők, a tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak. Magyarország esetében az egyelőre közvetlenül számszerűsíthető éves kibocsátáscsökkentési eredmény mérsékeltebb, ugyanakkor a tényleges környezeti hatás ennél nagyobb lehet. Ennek oka, hogy bizonyos pénzügyi eszközök és programok nem szerepelnek a fő számításokban.
A bizottság adatai alapján a teljes, 309 milliárd eurós uniós klímavédelmi beruházási keret 35 százalékát energiahatékonysági fejlesztésekre fordítják. A források 28 százaléka fenntartható közlekedési projektekhez, míg 20 százaléka megújulóenergia-beruházásokhoz kapcsolódik.
Olaszország vezeti a listát
A tagállamok közül Olaszország rendelkezik a legnagyobb, klímavédelmi célokat szolgáló beruházási kerettel, amely eléri a 85,4 milliárd eurót. A második helyen Spanyolország áll 75,4 milliárd euróval, míg Lengyelország 32,9 milliárd eurót fordíthat hasonló célokra.
A rangsor további élmezőnyében Franciaország (21,8 milliárd euró), Németország (16,6 milliárd euró), Románia (14,8 milliárd euró), Görögország (12,1 milliárd euró) és Portugália (11,2 milliárd euró) szerepel.
Magyarország az Európai Bizottság kimutatása szerint 7,2 milliárd eurónyi, kibocsátáscsökkentést támogató beruházással szerepel a nemzeti helyreállítási tervek között. Ez az összeg meghaladja többek között Horvátország, Csehország és Bulgária hasonló kereteit, ugyanakkor jelentősen elmarad a legnagyobb kedvezményezett dél- és közép-európai országok által felhasználható forrásoktól.
A helyreállítási alap forrásainak felhasználása a következő években nemcsak gazdasági, hanem energetikai és klímavédelmi szempontból is meghatározó lehet Magyarország számára.
Forrás: 24.hu
