Nem elfogadható az ellenzéknek az Orbánnak teljhatalmat adó törvénytervezet

2020. március 22. 12:12

Tóth Bertalan, MSZP elnöke szombaton leszögezte, hogy pártja nem fogja megszavazni a felhatalmazási törvényt, ami előre meg nem határozott időre adna különleges jogosítványokat a kormány kezébe, és a kormány dönthetné el, hogy mikor van vége a különleges jogrendnek. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint alkotmányos puccs készül a járványhelyzetre hivatkozva. Az ellenzéki pártok egyaránt ódzkodnak, hogy ekkora és korlátlan idejű hatalmat adjanak Orbán kezébe.

Lukács László György, a Jobbik, Harangozó Tamás, az MSZP, Szabó Tímea, a Párbeszéd, Schmuck Erzsébet, az LMP és Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője a hétpárti, iskolabezárást érintő megbeszélés után március 13-án - Fotó: MTI/Mónus Márton

Különleges jogrend addig, amíg a Fidesz-kormány azt nem mondja, hgy vége

Mint ismert, Varga Judit igazságügyi miniszter pénteken nyújtotta be a parlamentnek a felhatalmazási törvény javaslatát, amivel a kormány nem újabb 15 napra hirdethetne veszélyhelyzetet (mint ahogy az most van az Alaptörvényben), hanem határozatlan időre, a végéről pedig a kormány döntene (vagyis nem járna le meghatározott idő múlva a különleges jogrend).

Ebben az időszakban a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthatna,

"egyes törvények alkalmazását felfüggesztené, törvényi rendelkezésektől eltérhet és más rendkívüli intézkedéseket is hozhat"

- írja a 444 cikkében

A lap szerint ezek a fő pontjai a felhatalmazási törvénynek:

  • meghosszabbítanák a veszélyhelyzetet, és a járvány miatt a parlamentet sem kellene összehívni;
  • az önkormányzati testületeket nem lehetne feloszlatni;
  • az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani;
  • a járványügyi intézkedések akadályozásáért börtön járna;
  • és a rémhírterjesztést is szigorúbban büntetnék.

Ha a törvényt elfogadja a parlament, akkor például a rémhírterjesztés fogalma (amely jelenleg a közveszély helyszínére korlátozódik) országos szintűre lenne kiterjesztve, és akár öt év börtönt is kaphatna az, aki

"különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa."

Ez így nagyon gumijogszabály, a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) ki is adott egy állásfoglalást, miszerint az objektív tájékoztatás akkor sem rémhírterjesztés (vagyis nem büntetendő cselekmény), ha esetleg a köznyugalmat megzavarja.

A testületek feloszlatásának tiltása azért trükkös, mert egy testület feloszlatásakor a polgármesternek is újráznia kell. Mivel Komló, Szekszárd és Nagykanizsa fideszes polgármesterei az elmúlt napokban eléggé furcsán alkalmazták a különleges jogrend miatt megnövelt hatalmukat, ez lehetett volna a kialakult helyzet ellen egy védekezési lépés - ám a törvény ezt elveti.

A parlament a cikk szerint hétfőn ül össze, de négyötödös döntés kell ahhoz, hogy eltérjenek a házszabálytól és kedden már meg is szavazhassák a lépést. A Fidesz a nemzeti egység nevében ezt kéri az ellenzékiektől, ám azt Kocsis Máté frakcióvezető egy interjúban elmondta, ha ez nem jön össze, akkor 8 nappal később a kormánypártok, élve a kétharmados erőfölényükkel, meg tudják szavazni a felhatalmazási törvényt.

Az MSZP nem fogja megszavazni

Az ellenzékiek péntek óta tárgyalnak a törvénytervezet kapcsán, hétfőn pedig hétpárti (azaz az öt ellenzéki és a két kormánypárt) részvételével együtt akarnak még egyet egyeztetni.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szombat este a következőt tette közzé Facebook-oldalán:

"Sok találgatás látott napvilágot ma arról, hogy az Országgyűlés jövő heti ülésén miként fognak szavazni az ellenzéki pártok a koronavírus elleni védekezésről szóló kormányzati indítványról, megadják-e a kormányzati felhatalmazást Orbán Viktornak a teljhatalom felé.
Ezúton szeretnék tájékoztatni mindenkit az alábbiakról.

  • 1. Tisztában vagyunk a helyzet komolyságával és felelősségünk súlyával.
  • 2. Az ellenzéki pártok folyamatosan egyeztetnek a hétvégén annak érdekében, hogy egységes álláspontot képviseljünk az Országgyűlésben, és ezért kezdeményeztünk közösen hétpárti egyeztetést is a kérdésben.
  • 3. Az MSZP nem lesz partner abban, hogy segítséget nyújtson egy olyan törvény elfogadásához, amely határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek."

Alkotmányos puccs, túlságos túlhatalom

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő ugyancsak szombaton posztolt arról a Facebook-oldalán, hogy Orbánék alkotmányos puccsra készülnek a járványhelyzetre hivatkozva. 

Szél Bernadett független országgyűlési képviselő is megnyilvánult az ügyben, ő jogászokkal konzultált és arról ír, hogy a katasztrófavédelmi törvény értelmében (ami ezt a mostani különleges jogrendet szabályozza egyfelől - a szerk.) már így is túlhatalma van a gazdasági életre vonatkozóan a kormánynak, ám a felhatalmazási törvénnyel még nagyobb jogosítványokat kapnának. 

A Jobbik sem támogatja a felhatalmazási törvényt, a DK és az LMP is egyeztetne, a Párbeszéd maximum 90 napra adna felhatalmazást

Jakab Péter, a Jobbik elnöke a Magyar Hangnak adott interjút a témában, és mint elmondta, abban partner az allenzék, hogy a veszélyhelyzet idején nagyobb jogköröket kapjon a kormány, de 

"azt viszont semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk. Azt ugyanis királyságnak hívják."

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke a Facebook-oldalán arról írt, hogy maximum akkor tudják támogatni a törvényjavaslatot, ha az alkotmányossági garanciák belekerülnek, és ha maximum csak 90 napra szól a rendeleti kormányzás időtartama, ami után újabb parlamenti felhatalmazás kellene.

A Demokratikus Koalíció vezetője, Gyurcsány Ferenc egyelőre még nem nyilatkozott meg a témában, bár a Facebook-oldalán arról írt egy cikkmegosztás kapcsán, hogy üljenek le a parlamenti pártok egyeztetni a törvénytervezetről hétfőn. Kendernay János, az LMP társelnöke is írt Facebook-oldalán a hétfői hétpárti egyeztetésről, míg Schmuck Erzsébet társelnök egy vasárnapi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát.

Jól látható tehát, hogy az ellenzéki pártok készek segíteni a kormányt a veszélyhelyzetben, azonban attól a legtöbben tartanak, hogy korlátlan időre adjanak különleges jogköröket Orbán Viktor miniszterelnöknek.

 

 

Forrás: Pécsi STOP