Nem lenne államcsőd, ha fizetésképtelenné válnának az önkormányzatok?

2022. szeptember 28. 07:40 2022. szept. 28. 07:40

„Mi a partnerség? Az, hogy október második felében majd leülünk tárgyalni? Ez nem más, mint cinizmus. Én nem látom a kormány szándékát a partnerségre.” Így reagált Budaörs független polgármestere arra a hétfői kormányzati kijelentésre, miszerint partnerséget ígérnek az önkormányzatoknak az energia(ár)problémáik megoldására. „Ez nem lenne államcsőd?” – tette fel a kérdést Witthinghoff Tamás, aki szerint lehet, nem igaz a hír, miszerint már vett fel hitelt az állam hitletörlesztésre, de az igaz, hogy nagy bajban van az államháztartás, amelynek egyik alrendszere, az önkormányzatok fizetésképtelenné válhatnak. A városvezető gyalázatosnak nevezte a kormánynak a szankciókkal kapcsolatos retorikáját, amivel „Orbán azt mondja, hogy magas áron finanszírozni kellene az oroszok Ukrajna ellen indított háborúját”. De cáfolta a szankcióknak az inflációra és az ársapkák bevezetésének szükségességére vonatkozó orbáni állításokat is.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követő sajtótájékoztatóján gyakorlatilag partnerséget ajánlott az önkormányzatoknak. Azt mondta, az állam partnere lesz az önkormányzatoknak abban, hogy a következő évet – ha nagy nehézségek árán is, de – túl tudjuk élni. Ezt az energiahelyzet kapcsán ígérte. Szita Károly, a kaposvári fideszes polgármester, az MJVSZ elnöke szerint a tárgyalások október második felében, novemberben lehetnek.

Mit szól mindehhez egy érintett polgármester? Lát-e reális esélyt arra, hogy kialakuljon egy partnerség a kormány és az önkormányzatok között? Witthinghoff Tamást kerestük meg a kérdéseinkkel.

Mi a partnerség? Az, hogy október második felében majd leülünk tárgyalni? Ez nem más, mint cinizmus; egyszóval a kérdésére a válasz: nem látom a kormány szándékát a partnerségre” – mondta Budaörs független polgármestere. Leszögezte, hogy mindenki ismeri a számokat, egységes álláspont kellene, és nem egyenkénti tárgyalások, mert ez nem így működik. 

Nem véletlenül kezdeményezte – még a fűtési szezon előtt, szeptember közepén – a Magyar Önkormányzatok Szövetsége a nemzeti energiacsúcs azonnali összehívását, hogy a kormány, az önkormányzati szövetségek és az energiaszektor képviselői közösen találjanak megoldásokat az energiaválság jelentette kihívásokra – mutatott rá. Ebben a helyzetben ugyanis biztosan olyan megoldás kellene, ami megvédené az önkormányzatokat a többletterhektől. Nehezményezte, hogy lassan már teljesen értelmezhetetlenek az energiaszámlák, példaként hozta fel a villamosenergia-számlákat, amelyekből az látszik, hogy maga az áramdíj a számlán belül sokkal olcsóbb, miközben a többi tétel (közte a rendszerhasználati) nőtt. 

Gulyás  Gergely azt is állította, hogy a Magyar Villamos Művek már az elmúlt hónapokban számtalan olyan szabályt fogadott el, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok változó áron, több hónapos garanciavállalás nélkül szerződhessenek, bár azt azért elismerte, hogy az árkérdésre alapvetően még nincs teljes körű megoldás. Witthinghoff szerint azonban az önkormányzatok nem kapnak ajánlatot, illetve gázra csak öt- tízszereseket.

Nem tudok mást mondani, mint hivatkozni Székesfehérvár fideszes polgármesterére, Cser-Palkovics Andrásra, vagy a szintén fideszes városvezetőre, Schmidt Jenőre, akik azt mondták, hogy az önkormányzatok nem tudják kigazdálkodni a megnövekedett energiaszámlákat” – hívta fel a figyelme Witthinghoff Tamás. Ennek fényében is nehéz minősíteni a kormány hozzáállását – tette hozzá. Pedig mindenki számára látható, hogy országszerte mekkora problémákat okoznak az önkormányzatoknak (is) az egekbe elszállt energiaszámlák: sorra jelentik be emiatt a saját fenntartású intézmények bezárását, például a fideszes irányítású Győrben szociális intézményeket kénytelenek bezárni. 

Ellátási problémák vannak, s ezt a kormány tudomásul vette, hiszen egyenként ígér valamit tenni – mutatott rá a budaörsi polgármester, aki szerint Orbánék elismerték, hogy nagyon nagy bajban van az államháztartás. „Nem tudom, igaz-e, hogy már hiteltörlesztésre veszünk fel kölcsönöket, de ha ez nem is igaz, az viszont biztos, hogy már közel jutottunk ehhez” – mondta, majd azt fejtegette, hogyha az államháztartás egyik alrendszerét képező önkormányzatok fizetésképtelenné válnak, akkor az vajon nem jelent államcsődöt? 

A kormány persze ezt arra fogja, hogy háború, hogy begyűrűzés, hogy elhibázott szankciók... – amivel Witthinghoffnak sok problémája van. „Egyrészt gyalázatnak tartom az elhibázott szankciók retorikáját, amivel Orbán azt mondja, hogy magas áron finanszírozni kellene az oroszok Ukrajna ellen indított háborúját” – szögezte le. Másrészt azért azt sem szabad szerinte  elfelejteni, hogy az infláció már a háború és a szankciók előtt elkezdett gyorsulni (például az idén januárban 7,9, majd februárban már 8,3 százalékkal nőttek az árak az előző év hasonló időszakához képest, az élelmiszerek drágulási üteme pedig már akkor is két számjegyű volt.) Nem véletlenül vezették be az üzemanyag-ársapkát már akkor (tavaly novemberben), illetve a hat élelmiszerre az árstopot az idén januárban, amikor még szó sem volt háborúról. Akárhogyan is, „a magyar gazdaság olyan állapotban van, hogy csak hazugságokat lehet hallani róla, s nem tudni, mi lesz a kimenetel” – mondta a polgármester. 

A legnagyobb bajt ott látja, hogy kiszámolni sem tudják, hány embert fog érinteni tragikus módon az energiaárak emelkedése, nincsenek ilyen felmérések, a KSH-nak nincsenek ilyen adatai. Például ott vannak a 80 négyzetméteres, korszerűtlen gázfűtésű kockaházak lakói, köztük az egyedül élő nyugdíjasok: ők vajon hogyan vészelik ezt át, mit fognak tenni?  – tette fel a kérdést a polgármester, aki szerint ők eddig azon gondolkodtak, hogy mit ehetnek, hogy közben gyógyszerre is teljen még, ám most már azt is szem előtt kell majd tartaniuk, nehogy megfagyjanak.

Visszatérve az önkormányzatok helyzetére, Wittinghoff emlékeztetett Cser-Palkovics András szavaira: a székesfehérvári kormánypárti városvezető még a választások előtt mondta, hogy a szociális hozzájárulásnak csúfolt adót meg kellene felezni. Budaörs esetében 4 milliárd forint lesz jövőre ez a teher, aminek ráadásul jórészt törvénytelen az elszedése, miután a javát saját forrásból vonják el és közfeladatokra költik.

A város éves folyó bevétele 12 milliárd forint lesz 2023-ban, több mint 4 milliárd szolidaritási hozzájárulást kell befizetniük az államkasszába, miközben 2 milliárd forinttal lesz magasabb a város energiaköltsége. Ezt nem lehet kigazdálkodni – szögezte le a polgármester. Megjegyezte, hogy az idei költségvetésben „csak” 460-500 millió plusz költséggel számolnak, azaz még viszonylag szolidabb lesz az a plusz, amit a megemelkedő energiaárak elvisznek. Ezt ők meg tudják oldani, s valahogy a jövő évet is, de csak annak árán, hogy nem lesznek fejlesztések, az uszoda és a sportcsarnok rekonstrukciós munkáit télre ütemezik, s folyamatosan vizsgálják, hol lehet még megtakarítani – tudtuk meg Witthinghoff Tamástól. Ám mint rámutatott: „azt azonban nem látom, hogy a települések 90 százaléka akár az idei évet is hogyan tudja megoldani. Már csak azért is, mert a Covid alatt másutt is megsarcolták és kivéreztették az önkormányzatokat”.

Forrás: hirklikk.hu