Nem Vlagyimir Putyin adja legolcsóbban a földgázt, a csehek és a horvátok két hónapja is kevesebbért kapták

Júliusban Magyarország 147 forint körüli egységáron vásárolt körülbelül félmilliárd köbméter orosz vezetékes fölldgázt – számítottuk ki az Eurostat nemrég frissített adatsorából. Ez a hónap uniós statisztikai hivatalnál nyilvántartott 98 államközi gázvásárlási ügylete közül a 18. legmagasabb díj, bár az átlagot így sem éri el. (A köbméterenként 100 forintos rezsicsökkentett lakossági gáztarifán belül egyébként ugyane termékárnak megfelelő tétel 50-55 forint.)

Ugyanakkor Magyarország júliusi fűtőanyag-beszerzései cáfolni látszanak a kormányzati propaganda széles körben hangoztatott alaptételét, miszerint az orosz gáz lenne a legolcsóbb: Horvátországból 142, Romániából 139, Ausztriából 134, sőt, újfent Oroszországból, de hajón, cseppfolyósítva, 130 forint körüli áron kaphattunk a vezetékes töredékére rúgó mennyiségeket. Igaz, a – szintén jelképes szintű - szlovák, szerb és ukrán behozatalért többet fizettünk.

Tágabb kitekintésben még sajátosabb a kép, a 12 júliusi uniós gázszállítmányából Vlagyimir Putyin pont a vele legszorosabb viszonyra törekvő Szlovákiának és Magyarországnak szabta a legmagasabb tarifákat. E szerint alig maradunk le északi szomszédunk csúcstartó 151 forintja mögött.

Mivel a szlovákok csak 91 millió köbmétert vettek, az orosz földgázt vásárló összes uniós állam közül megint csak mi utaltuk a legtöbbet, ezúttal mintegy 73 milliárd forint Oroszországnak. 

A hozzánk képest alacsonyabb júliusi uniós orosz földgázdíjak a hollandok 136 forintjától a bolgárokon, a belgákon, az olaszokon, a görögökön, a spanyolokon és a litvánokon át az észtek 93 forintjáig terjednek. Kifizetett vételárban és mennyiségben is kicsivel utánunk jönnek a franciák, akik – rajtunk, a szlovákokon, a bolgárokon és a görögökön kívül – a többiekhez hasonlóan hajókról, cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t vettek az oroszoktól.

Bár Oroszország 125 forintos uniós középértékével nem számított drágának, a nagyobb beszállítók közül náluk átlagosan kevesebbet kért például Mauritánia, Azerbajdzsán és Nigéria is. És azért a többi szállítónál is bőven ki lehetett alkudni alacsonyabb díjakat. A fentieken túl a mi orosz díjunk alatti áron kaptak gázt például az USÁ-tól a horvátok, a görögök, a litvánok, a hollandok, a finnek, az olaszok, a portugálok és a spanyolok, a norvégoktól a spanyolok, a belgák és a dánok, Trinidad és Tobagótól a horvátok, az olaszok, a hollandok és a belgák, Algériától a horvátok, az olaszok és a spanyolok, Katartól az olaszok és a belgák, a törököktől a bogárok és az azeriektől a görögök, illetve több afrikai államtól például az olaszok és a spanyolok. Eszerint a hozzánk igencsak közeli horvátok ma már a fél világgal a mi orosz gázárunk alatt üzletelnek. De a – kormánypropaganda kedvenc fordulatát idézve - „hozzánk hasonló helyzetű, tengerpart nélküli”, ellenben Oroszországról idén már végleg leváló csehek hat gázszállítójából négy szintén olcsóbb volt a Magyarországnak szánt orosznál. (A nagyon sok fűtőanyagot vásárló franciák és a lengyelek ügyleteit, hiányos adatközléseik miatt ehelyütt nem értékeltük.)

Valótlanságok, csúsztatások, trükkök, elhallgatások, hangulatkeltés

Az Orbán-kormány és holdudvara valótlanságokra, csúsztatásokra és ellenőrizhetetlen „tényekre” hivatkozva, illetve a szándékolt mondanivalóba nem illeszkedő, mind nyomasztóbb mennyiségű, fajsúlyos és valós tényeket, nem kevésbé pedig az erkölcsi szempontokat elkendőzve, továbbra is mereven ragaszkodik az orosz energiabeszerzéshez. Változatlanul hangsúlyos állításuk például, hogy az orosz energiaszállításoknál nincs biztonságosabb. Ez a látásmód a fél Unió gázcsapjának 2022-es moszkvai elzárása, az így megmaradó szállítások bizonytalan teljesítése, az orosz energiaellátóvezetékek folyamatos háborús fenyegetettsége, bombázása, illetve gyakori tényleges felrobbantása, valamint az ukrajnai agresszorral folytatott közvetlen vagy bújtatott üzletek beszüntetését célzó, egyre erősebb brüsszeli nyomás tükrében, felettébb sajátos.

Orbán Viktor két hete állítólag azzal a szintén fura érvvel győzte meg az őt az orosz energiabeszerzésről lebeszélni szándékozó Donald Trumpot, hogy Magyarországnak és Szlovákiának nincs tengerpartja. Pedig a hasonló uniós államok közül például az osztrákok és a csehek is leváltak az oroszokról, nemkülönben a tengerparttal rendelkező országokban is futnak csövek. A kormány és holdudvara egyre magasabb közműáremelésekkel riogat arra az esetre, ha az orosz helyett más energiahordozókat kellene beszerezni. Ezeket szakértők a költségvetési és piaci szabályok ismeretében lehetetlennek, valótlanságnak, csúsztatásnak, illetve a ténylegesen várhatóhoz képest szélsőségesen túlzónak ítélték. Orbán Viktor azt állítja, hogy egy beszerzési váltás ellehetetlenítené a rezsicsökkentés fenntartását, miközben az alacsony lakossági díjakat a kormány tartja fenn a költségvetésből és ez az állami támogatás az elmúlt évek során a mostani akár többszörösére is rúgott. Mindemellett az állami MVM kisebb mennyiségeket vásárol úgy Nyugatról – a brit-holland Shelltől és a francia Engie-től -, mint a törököktől vagy az azeriektől.

Míg Orbán Viktor és miniszterei előszeretettel idézik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptemberi tanulmányát, mely szerint az orosz energiabeszerzés megszűnése akár a GDP 4 százalékos csökkenésével is járhat, azt már elhallgatják, hogy az elemzés épp az eme fenyegetés miatt szükséges reformokra - így például a rezsicsökkentés eltörlésére - sarkallja a kabinetet. Kedden Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 nevű konferenciáján megerősítette változatlan ragaszkodásukat az orosz eredetű, Barátság nevű olajvezetékhez, Bacsa György csoportszintű stratégiai ügyvezető igazgató pedig megismételte a sokak szerint a Barátság kiváltására alkalmas Adria vezetékkel szembeni ellenérzéseiket. A vita már kormányszintre emelkedett: miután a külügyminiszterek az ügy kapcsán kölcsönösen „háborús nyerészkedéssel” vádolták meg egymás országát, Orbán Viktor szerint horvát kollégája az egy héttel ezelőtti koppenhágai uniós csúcson ezügyben „megtámadta”. Tegnap délután a Mol a két fél kereskedelmi kapcsolatainak új alapokra helyezését javasolta.

Forrás: Népszava