Nincsenek megszorítások: kétszer annyi jut hittanra, mint eddig
Orbán Viktor, mielőtt elutazott Amerikába, hogy előadást tartson a Konzervatív Politikai Akció Konferenciáján (CPAC), még elrendezett egy-két dolgot idehaza. Nem volt sok dolga a miniszterelnöknek, a magyar végeken alapvetően jól megy minden. Ha Európa nem hanyatlana, totálisan rendben lennénk, és még a mostaninál is jobban irigyelne bennünket a világ. Így csak a rezsinövelést és a kata kinyírását követő elszegényedéssel kellene valamit kezdeni, továbbá a naponta emelkedő árakkal, a botrányosan gyenge forinttal, ráadásul a mezőgazdaságot is aszály sújtja, ott is lenne tennivaló, hogy legyen elég ennivaló az országban. Nyilván mindezek mérlegelése után döntött úgy a miniszterelnök, hogy az eredetihez képest az idén csaknem kétszer annyi pénzt költhet a Belügyminisztérium hit- és erkölcstan oktatásra.
A miniszterelnök által jóváhagyott költségvetés erre a területre eredetileg 6,58 milliárd forintot szánt, ami a mostani módosítás értelmében még további, legfeljebb 6,46 milliárd forinttal növelhető, így Orbán gyakorlatilag megduplázta az erre elkölthető összeget. Hogy a hit-és erkölcstanra költhető többletmilliárdok pontosan mit jelenthetnek, azt a rendelet nem részletezi, nem kizárt, hogy a hitet és erkölcsöt oktató pedagógusok bérét rendezik ebből a pénzből, de az is lehet, hogy a hit-és erkölcstan órákon nem kell áttérni fatüzelésre, lesz elegendő felszerelés, a tanulók olcsóbban kapják a tanmenethez elengedhetetlenül szükséges bibliát, és az osztálytermekben a vallásos énekek gyakorlására megfelelő harmóniumot, vagy szintetizátort biztosítanak.
Jó tudni, hogy ezekben a mostani, vészterhes időkben a kormány tudja, hogy mi a prioritás. Még akkor is, ha nem előzmény nélküli ez a rendelkezés. Lázár János – még kancelláriaminiszterként – 2016 novemberében, a mezőtúri református kollégium felújított könyvtárának átadásakor arról beszélt, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények, az oktatásnak pedig az a legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből.
Lázárnak egyébként csak részben volt igaza. Az egyházi iskolák valóban fontos szereplői az oktatásnak, de nem a legfontosabbak. A nem egyházi iskolák ugyanis épp olyan fontos szereplői az oktatásnak, mint az egyháziak. Hogy egy iskola mennyire fontos szereplője az oktatásnak, az nem attól függ, hogy ki állja a tanár a fizetését, már csak azért sem, mert végső soron az egyháziak és a nem egyháziak is az államtól, azaz, az adófizető magyar emberektől kapják. (Orbán sem a saját zsebéből perkálta ki a hittanra adott többletmilliárdokat.)
Az oktatásnak nem az a legfőbb célja, hogy jó keresztényt és jó magyart neveljen a gyerekekből, hanem az, hogy hozzásegítse őket ahhoz, hogy boldog és sikeres felnőttek legyenek. Korszerű, versenyképes tudást adjon nekik, megtanítsa őket olyan ismeretekre és készségekre, amelyek későbbi életükben fontosak és hasznosak lehetnek a számukra. Matematikára, fizikára, biológiára és történelemre, adott esetben a magyar irodalom szeretetére és a magyar nyelv helyes használatára oktassa a tanulókat.
Ha pedig egy ily módon pallérozódott fiatal úgy dönt, hogy ő jó magyar és jó keresztény kíván lenni, akkor úgyis az lesz. Függetlenül attól, hogy az épp regnáló magyar kormány elnöke mit gondol arról, hogy ki a jó magyar, és ki a jó keresztény.
