Kármán szerint nem elegendő kisebb korrekciókat végrehajtani, ezért a kormány átfogó gazdaságpolitikai fordulatot tervez. A cél, hogy az összeszerelő üzemekre épülő modell helyett magasabb termelékenységű, kiszámíthatóbb gazdasági környezet jöjjön létre. Augusztusra pótköltségvetést, őszre pedig a jövő évi költségvetés tervezetét nyújthatják be, amely már az euróbevezetéshez vezető középtávú gazdasági pályát is tartalmazza.
A tervek szerint Magyarország 2030-ra teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket: 3 százalék alá csökkentenék a költségvetési hiányt, stabilizálnák az államadósságot, mérsékelnék az inflációt és a kamatokat, valamint stabilabb forintárfolyamot szeretnének elérni.
Az új kabinet első időszakában a költségvetés és az állami pénzügyek felmérése lesz a fő feladat, ezért a program elemeit fokozatosan vezetnék be. Idén elsőként a gyógyszerek, zöldségek, gyümölcsök és a tűzifa áfáját csökkentenék 27-ről 5 százalékra. Emellett a nyugdíjminimumot 120 ezer forintra emelnék, és növelnék a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat is.
Az adórendszerben megtartanák a családi adókedvezményeket, később pedig adójóváírással csökkentenék a mediánbér alatti jövedelmek adóterheit. A minimálbéresek esetében az szja mértéke 15-ről 9 százalékra mérséklődhetne. A vállalati adókedvezményeket felülvizsgálnák, a különadók fokozatos kivezetését pedig középtávon tervezik. Emellett az egymilliárd forint feletti jövedelmekre évi 1 százalékos vagyonadót vezetnének be.
Kármán szerint a gazdasági növekedés újraindításához elengedhetetlen az uniós támogatások gyors lehívása. A többletbevételeket, valamint a pazarló kiadások visszafogásából és a korrupció csökkentéséből felszabaduló forrásokat az oktatás és az egészségügy fejlesztésére fordítanák. A leendő pénzügyminiszter az MNB-vel is együttműködésre számít: a kormány feladata a hiány és az államadósság csökkentése, míg a jegybanké az infláció mérséklése lenne.