Orbán Viktor: Ukrajna uniós tagsága a mindennapi életünket közvetlenül fenyegető veszélyeket hoz magával

Orbán Viktor a Voks 2025 szavazás utolsó napján azzal érvelt: aki eddig kimaradt a szavazásból, „az most hallgasson a többiekre", arra a több mint 2 millió emberre, aki már elmondta a véleményét Ukrajna uniós tagságáról.

Hangsúlyozta: a következő néhány év Magyarország jövőjét és sorsát meghatározó legfontosabb kérdésről van szó.

Kiemelte azt is: Ukrajna uniós tagságával a földalapú támogatás nagy része vagy egésze elvész a magyar gazdák számára, és több százezer ukrán munkavállaló érkezhet Magyarországra, a magyarok pedig elveszíthetik az állásukat.

A kormányfő kijelentette: az előjelekből úgy látja, hogy a jövő heti uniós csúcson "csúnya munka lesz", nagy vitára számít a találkozón.

Kiemelte, két dologra van szüksége, az egyik ebből rendben van, azt tapasztalatnak hívják. Nagy előnynek nevezte, hogy a legrégebb óta Magyarország kormánya van a helyén, és ő a miniszterelnök.

A másik, az az erő; az a fontos, mint gondolnak a magyar emberek – folytatta, rámutatva: egy nép erejét nem lehet átugrani, kikerülni, félresöpörni. Ha van tapasztalat és erő, akkor lehet eredményt elérni Brüsszelben.

Hozzátette, ha az Európai Unió elindul egy úton, nem lehet megállítani. Ez egy olyan úthenger, ami, ha egyszer sebességbe kapcsol, akkor a maga tempójában végighalad és letol mindenkit a pályáról – fejtette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor: Irán szétesése jelentős veszélyforrás lenne

Ha Irán a most zajló háború következtében szétesik, akkor „a világ egy jelentős térségének kormányozhatatlanná és ellenőrizetlenné válása"  fenyeget – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A konfliktus következményeiről szólva, a kormányfő elmondta: egy hónap alatt ötödével nőt a Brent típusú olaj ára. A háború fölfelé nyomja az árakat, tehát a háború a magyaroknak rossz – jelentette ki, hangsúlyozva, szintén jelentősen, két és félszeresével növelné a családok és a vállalkozások rezsijét, ha a jövőben nem hozhatnánk be gázt Oroszországból.

Úgy nyilatkozott: „nyilvánvaló csalás, ügyeskedés, a jogállam brüsszeli megszégyenítése", amit Brüsszel ez utóbbi kérdésben tesz, hiszen miután a magyar vétó miatt nem sikerült megtiltani az oroszországi energiahordozók behozatalát, most egyhangú döntést nem igénylő kereskedelempolitikai döntésként akarják meghozni azt.

Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy e „kiharcolt jog" elvétele az ezeréves magyar államiság általunk ismert formájának megszűnését jelentené, hiszen Magyarország kül- és gazdaságpolitikájáról nem Budapesten döntenének, hanem a brüsszeli bürokraták határoznának.

Orbán Viktor: meg kell védenünk a kamatstopot és az árrés-szabályozást

A magyar kormány Brüsszelben megvívandó két fontos csatájaként említette a kamatstop és az árrés-szabályozás megvédését Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: a 300 ezer család zsebében 55 milliárd forintot hagyó kamatstop nélkül az érintettek mintegy egytizede azonnal csődbe menne a „kifizethetetlenül magas kamatfizetési kötelezettség" miatt.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az intézkedésre addig van szükség, amíg a nemzeti bank nem lesz abban a helyzetben, hogy az alapkamaton keresztül a kamatokat lecsökkentse.

Szólt arról is: árrés-szabályozás nélkül a legtöbb termék ára jelentősen megemelkedne. Szavai szerint a kereskedők „többet akarnak keresni, de ez szerintem indokolatlan profit". Hozzátette, „van egy szint, ami után már tönkreteszi az embereket" a kereskedők haszna.

Forrás: MTI