Orosz beavatkozás gyanúja: mit tud a nemzetbiztonsági bizottság?
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői zárt ülésén elhangzottak szerint a magyar titkosszolgálat valóban kapott figyelmeztetést egy külföldi partnerszervtől arról, hogy orosz állampolgárok érkezhetnek Magyarországra a választások befolyásolásának céljából. A bizottság egyik, névtelenséget kérő tagja a Telexnek elmondta, hogy az információ ellenőrzése után a magyar elhárítás arra a következtetésre jutott: a megnevezett személyek nincsenek az ország területén.
Az ügy előzménye, hogy Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a héten arról írt: az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember érkezett Budapestre azzal a céllal, hogy befolyásolják a magyar választások eredményét. Az értesülés szerint a művelet hasonló lehetett ahhoz, amelyet Moldovában hajtottak végre a 2024-es elnökválasztás idején. A cikkben az is szerepelt, hogy az Egyesült Államok bizalmas hírszerzési információkat osztott meg szövetségeseivel a Budapestre küldött csapatról.
A Telexnek nyilatkozó bizottsági tag nem árulta el, hogy melyik külföldi partnerszerv küldte a figyelmeztetést, de a bizottsági ülésen az illetékesek megerősítették, hogy érkezett ilyen jelzés. Azt is közölték, hogy az érintett személyek kiléte ismert a magyar hatóságok előtt. Panyi azon állításával kapcsolatban viszont, miszerint az orosz csapat már hetekkel ezelőtt megérkezett Budapestre, a bizottság tagjai azt a tájékoztatást kapták, hogy az érintettek nincsenek Magyarországon. A magyar hatóságok erről a figyelmeztetést küldő külföldi szervet is tájékoztatták.
A bizottsági ülésen szóba került az a múlt heti eset is, amikor a magyar hatóságok két ukrán pénzszállító autót állítottak meg az M0-s körgyűrűn, az M4-es és M5-ös közötti szakaszon, az alacskai pihenőhelynél. Az egyik bizottsági tag szerint az ügyben számos kérdés továbbra is tisztázatlan. Bár részleteket nem közölt, utalt arra, hogy jogilag nem egyértelmű, miért indult pénzmosás gyanúja miatt eljárás.
A bizottságban felmerült az is, hogy a kormányzatban is érzékelhették a jogi bizonytalanságot, ezért nyújthatta be Kocsis Máté gyorsan az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatát. A javaslat az úgynevezett szokatlan mennyiségű, Magyarországon keresztül szállított készpénz és arany kezeléséről szól. Kocsis azt indítványozta, hogy a múlt héten lefoglalt vagyont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezdeményezett eljárás lezárásáig tekintsék lefoglaltnak.
A bizottság fideszes tagja a vita során azt mondta, hogy a hatóságok azt vizsgálják: a szállított vagyon célja és felhasználása milyen hatással lehet Magyarország nemzetbiztonságára. Hozzátette, hogy a szállítás módja és az érintett személyek kiléte önmagában is jelenthet nemzetbiztonsági kockázatot.
A javaslatot rövid idő alatt meg is vitatták a bizottság tagjai. Molnár Zsolt, az MSZP képviselője kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot közvetlenül a választások előtt, ilyen gyors eljárásban terjesztették be. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke is, aki szerint nem volt elegendő idő a javaslat részletes megismerésére. Sas azt is felvetette, hogy a tervezet esetében felmerülhet a visszaható hatályú törvényhozás problémája. Ugyanakkor mindketten elismerték, hogy az ügynek lehet nemzetbiztonsági vonatkozása.
Kocsis Máté rövid válaszában azt mondta: valóban felmerülhet a visszamenőleges hatály kérdése, de szerinte a konkrét ügy kezelése indokolttá teszi a jogalkotást. Elnézést kért azért, hogy a javaslatot ilyen rövid idő alatt nyújtotta be, és ezt azzal indokolta, hogy a parlament a választások előtt már csak hétfőn és kedden ülésezik, ezért sürgősen döntést kell hozni.
A bizottság végül négy igen szavazattal és két tartózkodással támogatta Kocsis javaslatát. Sas Zoltán és Molnár Zsolt tartózkodtak a szavazáskor. Ugyanilyen arányban fogadták el azt a javaslatot is, hogy az Országgyűlés kivételes eljárásban tárgyalja a törvénytervezetet.
Az ügyhöz kapcsolódóan az ukrán takarékbank vasárnap közölte: visszaköveteli a pénzszállító autókban lefoglalt készpénzt és aranyat a magyar hatóságoktól. A NAV korábban azt közölte, hogy pénzmosás bűncselekményének gyanúja miatt indított büntetőeljárást a Magyarországon feltartóztatott ukrán pénzszállítók ügyében.
Forrás: Telex
