Orbán hangsúlyozta: a péntek hajnalban kitört iráni–izraeli háború hatásai Magyarországig elérnek, mivel a Perzsa-öböl kulcsfontosságú a globális energiapiac szempontjából. „Amikor a Közel-Keleten fegyveres konfliktus dúl, a gazdasági és politikai kockázatok azonnal növekedni kezdenek, és beárazódnak az egész világon” — írta a kormányfő.
A miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy ha a háború kiszélesedik, veszélybe kerülhetnek az energiaellátási útvonalak, és az árak is az egekbe szökhetnek, ami mind Magyarország, mind az Európai Unió gazdaságát súlyosan érintheti — lévén „energiaszegény és egyben energiaintenzív gazdaságokról” van szó.
Orbán élesen bírálta az EU szankciós politikáját is, és úgy fogalmazott: „most látszik igazán, milyen rövidlátó politika volt Brüsszel részéről az elmúlt években az orosz energiaszektor szankcionálása.” Ezek a szankciók szerinte már eddig is súlyos károkat okoztak, de ha még a közel-keleti források is veszélybe kerülnek, „akkor az európai gazdaság térdre esik”.
A kormányfő kitért arra is, hogy a brüsszeli javaslat a tagállami vétójog megkerülésével tiltaná ki véglegesen az orosz energiahordozókat az EU-ból — amit „nemcsak az európai uniós szerződések betűjének és szellemének semmibe vételeként”, de Magyarország jogainak elsöpréseként is értékelt.
„Nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg” — szögezte le Orbán Viktor, bejelentve, hogy hétfőn kezdeményezni fogja a javaslat levételét a napirendről. Emellett szorgalmazza, hogy az EU haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről, és dolgozzon ki közös válaszlépéseket a veszélyek elhárítására.
A globális olajárak rég nem látott mértékben szöktek fel június 13-án, pénteken, miután Izrael csapást mért Iránra — ugyanakkor elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Irán gyengesége miatt valószínűleg nem válik tartóssá az olajár-emelkedés.