Pécs anno eltörölte, a legtöbb településen viszont nagyot emeltek az építményadón
Az önkormányzatok különböző indokokkal magyarázták a helyi adók emelését. Többen a pénzügyi egyensúly megőrzésére, az inflációra, a kedvezőtlen gazdasági helyzetre és a kormányzati elvonásokra hivatkoztak, de voltak olyanok is, akik uniós pénzügyi nehézségekre vagy egyenesen válságra utaltak. Az adóemelés mértéke településenként változik, és sok helyen új adókat vezettek be annak érdekében, hogy növeljék az önkormányzatok bevételeit. - írja összefoglaló cikkében az Átlátszó.hu.
A tavaly júniusi önkormányzati választások előtt egyik polgármester- és képviselőjelölt sem beszélt arról, hogy helyi adókat kíván emelni. Ez érthető, hiszen az ilyen ígéretek valószínűleg nem segítettek volna a kampányuk sikerében. Azonban a választásokat követően több településen is emelték a lakosságot terhelő adókat, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete nem fenntartható. Papp László, Debrecen polgármestere, aki harmadszor nyerte el a város vezetését, így nyilatkozott a 2024-es önkormányzati választás után: „A gazdaság erős alapjaira építve kezdődhet el a fejlődés, amely biztosíthatja a jólétet a debreceni polgárok számára. A zöld ügyek és a városépítés továbbra is kiemelt figyelmet kapnak.” Az adóemelésről azonban ekkor még nem szólt, de novemberben, a közgyűlés döntése nyomán, a debreceni önkormányzat 66%-kal, 750 Ft/m2-ről 1250 Ft/m2-re emelte az építményadót.
A gépjármű-tárolók építményadóját 500 Ft/m2-ről 750 Ft/m2-re, azaz 50%-kal emelték januártól. Az indoklás szerint Debrecenben 12 éve nem változott az építményadó mértéke, és más megyei jogú városokhoz képest is alacsonynak számított.
A módosítás szerint a befolyó többletbevételt a város fejlesztésére, intézményi épületek karbantartására, valamint az Épített Örökség Felújítási Program és a Panelprogram folytatására fordítják.
A rendeletmódosítással kapcsolatos magyarázatban az is szerepel, hogy figyelembe kell venni a 2013-2023 közötti kumulált infláció mértékét (50,96%) és a reálkeresetek növekedését (52,44%). Vagyis, mivel a lakosok többet keresnek, ezért többet is kell adózniuk. Az önkormányzat a módosítást február 5-én tette közzé, de az adóemelés csak a végén szerepelt.
A 2024-es választások előtt nem volt szó adóemelésről, de most már az indoklások között a nehéz anyagi helyzet is szerepel. A debreceni példa is azt mutatja, hogy a pénzhiány már a választások előtt ismert volt, de ezt nem említették a kampány során. Az adóemelés szükségességét most már sok helyen indokolják a települések.
A Fidesz, amely 15 éve azt hangoztatja, hogy a lakosságot nem érintik az adóváltozások, most azt látjuk, hogy a helyi adókat több település is módosította. 2024-ben a Nemzeti Jogszabálytárba több ezer helyi adó rendeletmódosítás került be, és bár nem minden esetben jelentettek emelést, sok településnél változtattak a szövegezésen.
A Balaton környéki települések, különösen Somogy és Veszprém megyében, az adóemelésekkel próbálják orvosolni a gazdasági helyzetet. Balatonszárszón például 30%-os építményadó-emelést vezettek be, és 13%-kal emelték a kommunális adót, ami 63 millió forint többletbevételt jelenthet.
A gávavencsellői polgármester új adónem bevezetését javasolta a helyi kommunális adó bevezetésével, hogy enyhítsenek a település pénzügyi helyzetén.
A szegedi példák is jól mutatják, hogy a helyi önkormányzatok gyakran kénytelenek emelni az adókat, miközben az állami elvonások és a közterhek növekedése miatt egyre nehezebb a feladatfinanszírozás.
A Baranya megyei Csonkamindszenten is adóemelést hajtottak végre, amelyet az inflációval és a helyi fejlesztések megvalósításával indokoltak. A különböző települések egyre inkább elismerik, hogy nincs elég pénzük a kötelező feladataik ellátására, és a helyi adóemelések szükségessége a mindennapi működéshez elengedhetetlenné vált.
Forrás: Átlátszó.hu
