Rogán Antal megszólalt – és több kérdést vetett fel, mint amennyit megválaszolt
Ritka pillanat: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője nyilvános interjút adott az Indexnek – ami önmagában is figyelemre méltó, hiszen a nyilvános szereplései meglehetősen ritkák. Az interjú apropója az volt, hogy Rogánt lekerült az Egyesült Államok által alkalmazott Globális Magnitsky szankciós listáról. Ezen a listán idén január óta szerepelt, korrupciós vádak nyomán, egy éveken át tartó amerikai nyomozás eredményeként. - írja a Hírklikk
Az interjúban Rogán több állítást is megfogalmazott, amelyek finoman szólva is vitathatóak. Mindezek ellenére úgy tűnik, erkölcsi elégtételt vár azoktól, akik listára kerülése kapcsán bírálatot fogalmaztak meg vele szemben. Alább összegyűjtöttük az öt legmarkánsabb állítását és a tények alapján felvetődő ellentmondásokat.
1. állítás: Politikailag motivált volt a szankció
Rogán szerint: „Politikai döntés volt a listára kerülésem, a demokrata kormány és Pressman nagykövet részéről.”
A valóság: Az eljárást nem a Biden-adminisztráció, hanem még Donald Trump elnöksége alatt, 2018-ban indították el. Az eljárás jogalapját a Globális Magnitsky Törvény adta, az indítványt a republikánus kormány fogadta be, és az amerikai hatóságok több éves nyomozása alapján született meg a döntés.
Fontos különbség: a listáról való levétel valóban politikai döntés volt – ezt maga az amerikai külügy is elismerte –, de nem a vádak cáfolata, hanem a külpolitikai érdekek mentén történt.
2. állítás: „Egyetlen újságcikk” volt a „bizonyíték”
Rogán szerint: Egy külföldi portál általános, konkrétumok nélküli írása indította el az eljárást.
A valóság: Az eljárás alapjául szolgáló beadványban közel 40 hazai és nemzetközi sajtóanyag, tényfeltáró cikk, szakmai jelentés és nyilvános dokumentum szerepelt. Ezeket az amerikai hatóságok alapos vizsgálat alá vették, mielőtt szankciós döntést hoztak. Az érintett hivatalok – különösen a pénzügyminisztérium megfelelő főosztálya – ismerten szigorú vizsgálati eljárást folytatnak le minden ilyen ügyben.
3. állítás: Több személyes tárgyalást is folytatott Pressmannel
Rogán szerint: A nagykövet „csak Ukrajnával és LMBTQ-jogokkal” foglalkozott a tárgyalásaikon.
A valóság: Nincs nyilvánosan elérhető információ vagy hivatalos feljegyzés arról, hogy Rogán Antal és David Pressman személyesen tárgyaltak volna. Sem sajtóközlemény, sem hivatalos jegyzőkönyv nem utal erre. Szakértők szerint interakcióik maximum hivatalos csatornákon történhettek, személyes találkozónak nincs nyoma.
4. állítás: Pressman nyilatkozatait törölték a honlapról
Rogán szerint: Ez is bizonyítja, hogy a nagykövet állításai megalapozatlanok voltak.
A valóság: A korábbi amerikai nagykövetek (pl. David Cornstein) nyilatkozatai sincsenek fönn a nagykövetség honlapján, így ez nem egyedi eset. A honlap karbantartása, archiválása nem tekinthető bizonyítéknak egy diplomáciai vita igazságtartalmára.
5. állítás: A levétel nem személyes vagy diplomáciai siker, hanem kapcsolatjavulás
Rogán szerint: Az új amerikai hozzáállás a kétoldalú kapcsolatok rendeződésének jele.
A valóság: Miközben a magyar kormány gyakran hangoztatja a szuverenitás védelmét, az amerikai fél „kívánságlistája” meglehetősen konkrét: többek között hadikiadások növelése, amerikai LNG és atomtechnológia vásárlása, Kína felé irányuló kapcsolatok korlátozása, és kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozása. Ezek alapján nehéz nem politikai nyomásgyakorlásként értelmezni a kapcsolatépítést – különösen, hogy a lista levételének napján jelentettek be új elvárásokat Washington részéről.
Összegzés
Rogán Antal interjúja inkább politikai kommunikációs célt szolgált, mintsem a történtek tisztázását. Bár a szankciós lista megszüntetése valóban külpolitikai döntés eredménye volt, az oda kerüléshez vezető folyamat sokkal mélyebb és alaposabb, mint amit az interjú sugall. A szöveg számos ponton elferdíti vagy elhallgatja a részleteket – és ez még akkor is problémás, ha a cél valóban egy új fejezet nyitása a magyar–amerikai kapcsolatokban.
Forrás: Hírklikk
