Rogán-Szendrei Cecília és Sarka Kata bulvárlapjának anyagi sikere minden ismert médiapiaci logikát felülír
A magyar média működéséről sok mindent lehetne tanítani tankönyvekben — kár, hogy a valóság rendre nem olvassa el ezeket. Az egyik legszórakoztatóbb (vagy inkább tanulságos) ellenpélda az a bulvárvilág, ahol a racionalitás nagyjából annyira van jelen, mint egy horoszkópban a csillagászati pontosság.
Vegyük például a twn.hu nevű online lapot, amely évek óta meglepő következetességgel termel tekintélyes profitot. Mindezt úgy, hogy sem az olvasottsága, sem a tartalmi minősége, sem a közönségmérete nem indokolná ezt a sikertörténetet — már ha a klasszikus médiapiaci logikát vesszük alapul. De miért is vennénk. Korábban már felmerült, hogy a háttérben nem annyira a kattintások, mint inkább a kiemelkedően jól árazott állami hirdetések dolgoznak. Ezek azok a hirdetések, amelyek valahogy mindig megtalálják az utat oda is, ahol a közönség már kevésbé találja meg a cikkeket.
És bár a számok azóta sem lettek kevésbé érdekesek, a történet még inkább azzá vált. Idén februárban például közel 900 millió forintos osztalék került kivételre a kiadó cégből. Ez önmagában is figyelemre méltó lenne — ha közben nem történt volna egy apróság: az olvasottság látványosan összezsugorodott. A korábbi napi több tízezres szintről nagyjából egy kisebb vidéki falu lélekszámára.
Aztán jött az igazi mélyrepülés. Néhány nap alatt az oldal forgalma olyan szintekre esett vissza, amelyeket már statisztikai szempontból is nehéz komolyan venni. Volt, amikor néhány száz felhasználó „ostromolta” a cikkeket — már ha az ostrom megfelelő szó erre. Eközben furcsa adatok is felbukkantak: egy-egy látogató átlagosan több tucat oldalt nyitott meg. Ez az a pont, ahol a laikus csak pislog, a szakember pedig halkan felnevet.
Mindeközben a tartalomgyártás nem állt le. Az oldal továbbra is ontja magából azokat a cikkeket, amelyek nélkül nyilván elképzelhetetlen lenne a modern élet:
– tárgyak, amelyek mágnesként vonzzák a balszerencsét,
– fűszerek, amelyek legyőzik a gyógyszereket,
– törölközők, amelyek rossz helyen lógnak, és ezért valószínűleg veszélyesek.
A kérdés már csak az, hogy ki olvassa mindezt. De talán ez a legkevésbé fontos kérdés ebben a történetben.
A pénzügyi adatok mindenesetre makacs dolgok: néhány év alatt milliárdos bevételek és jelentős osztalékok kerültek kifizetésre. Egy olyan piacon, ahol elvileg az olvasók figyelme lenne a legfőbb valuta. A twn.hu története így nem egyszerűen egy bulvároldal története. Inkább egy sajátos esettanulmány arról, hogyan lehet sikeres egy médium akkor is, ha a közönség már rég máshol jár. Vagy talán soha nem is volt igazán ott.
Forrás: Telex
