Sonnenvend Pál az Alkotmánybíróság új elnöke, Magyar Péter szerint 36 éves adósságot törlesztenek az ügynökakták nyílvánosságra hozatalával

2026. november 2. 16:55 2026. nov. 2. 16:55

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával a 2026-os rendszerváltás egyik legfontosabb vállalását teljesíti a kormány – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A parlamenti ülésen arról is beszámoltak, hogy Sonnevend Pált választották az Alkotmánybíróság új elnökévé.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalával egy 36 éves adósságot törlesztenek azok felé, akiket a kommunista rendszerben megfigyeltek, megzsaroltak, vagy akiknek az életét a diktatúra tettei törték ketté. A kormányfő szerint azoknak is jár a múlt megismerése, akik máig nem tudják, mi történt családtagjaikkal.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az 1989–1990-es rendszerváltás óta az egymást követő politikai vezetők ígéreteik ellenére sem tárták fel teljesen az állambiztonsági múltat. Szerinte a nyilvánosság hiányát a korábbi politikai elit manipulációra, lejáratásra és hatalmi harcokra használta, miközben az érintettek évtizedekig vártak a válaszokra.

Az akták közzététele két ütemben történik. A héten megnyílnak az első állambiztonsági nyilvántartások, majd 2027. február 25-ig, a kommunizmus áldozatainak emléknapjáig a beszervezési dossziék nyilvánosságra hozatalával folytatódik a múlt feltárása.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a dokumentumok megismerése során nem szabad összemosni a diktatúra működtetőinek felelősségét az egyes emberek döntéseivel. Szerinte a valódi felelősség azoké, akik irányították a rendszert, elrendelték a megfigyeléseket, illetve beszervezésekkel, fenyegetésekkel és zsarolásokkal éltek.

A kormányfő arra is figyelmeztetett, hogy az iratok nyilvánosságra kerülése sok családban és közösségben nehéz kérdéseket vethet fel. Arra kérte az érintetteket, hogy adjanak időt a beszélgetéseknek, és törekedjenek az őszinte, emberséges szembenézésre. Hozzátette, a cél nem a nyilvános megszégyenítés, a gyermekek és az unokák pedig nem felelősek felmenőik tetteiért.

A parlament hétfői ülésén az Alkotmánybíróság új elnökéről is döntés született: a testület teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta meg a tisztségre. Az új elnök a megválasztásával azonnal hivatalba lépett, megbízatása három évre szól.

Sonnevend Pált az Országgyűlés július 27-én választotta alkotmánybíróvá. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, doktori fokozatát a németországi Heidelbergi Egyetemen szerezte. 2017 óta az ELTE egyetemi tanára és a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője, korábban pedig az egyetem dékánjaként is dolgozott.

Szakmai pályafutása során az Alkotmánybíróságon, valamint a Köztársasági Elnöki Hivatalban is betöltött alkotmányjogi tanácsadói feladatokat. Az új elnök pályázatában az alkotmánybíráskodásba vetett bizalom helyreállítását, a testület belső együttműködésének erősítését és az európai társszervekkel való kapcsolatok újjáépítését jelölte meg fő céljai között.

Az elnökválasztásra az Alaptörvény módosítása nyomán került sor, amely ismét az Alkotmánybíróság tagjainak hatáskörébe utalta a vezető megválasztását. A változás a hetvenéves korhatárt is rögzítette, amelynek következtében több korábbi alkotmánybíró, köztük Polt Péter mandátuma is megszűnt.

Az Országgyűlés szeptemberben öt új alkotmánybírót választott a testületbe. Sonnevend Pál elnökké választásával új vezető kerül az Alkotmánybíróság élére, amelynek egyik kiemelt feladata a pályázat szerint a közbizalom megerősítése lesz.