Szakértők szerint hosszú távon az autósok és az adófizetők veszítenek, a bankok nyernek a védett üzemanyagárakon
A magyar autósok számára rövid távon kedvezőnek tűnik a kormány által bevezetett védett üzemanyagár-rendszer, ám a háttérben egyre komolyabb gazdasági feszültségek rajzolódnak ki. Miközben a hazai rendszámú járművek tulajdonosai hatóságilag rögzített áron tankolhatnak, a költségeket végső soron részben az adófizetők, részben pedig a piaci szereplők viselik.
A szabályozás értelmében a 95-ös benzin literenként 595, a dízel pedig 615 forintos áron érhető el a magyar autósok számára. A kedvezmény kizárólag magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművekre vonatkozik, és csak közvetlen tankolás esetén alkalmazható. A külföldi autósok továbbra is piaci áron vásárolhatnak üzemanyagot.
A rendszer egyik legvitatottabb eleme, hogy a nagykereskedelmi árakat is ugyanazon a szinten maximálták, mint a kiskereskedelmi árakat. Ez gyakorlatilag lenullázta a benzinkutak árrését, különösen a kisebb, független kutak kerültek nehéz helyzetbe. Több piaci szereplő szerint sok töltőállomás veszteséggel működik, és egyre többen kényszerülnek mennyiségi korlátozás bevezetésére.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy számos kisebb benzinkút nem jut elegendő üzemanyaghoz. A szakmai szervezetek szerint több nagykereskedő visszafogta a szállításokat, emiatt a kutak egy része csak korlátozottan tudja kiszolgálni a vásárlókat. Az ellátási problémák enyhítésére az állam stratégiai üzemanyagkészletek felszabadításáról is döntött.
A kormány az intézkedést az energiaválsággal és a nemzetközi olajpiaci bizonytalansággal indokolja. A kabinet szerint a cél az, hogy a lakosságot és a magyar vállalkozásokat megvédjék az elszálló üzemanyagáraktól. A kritikusok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az árkorlátozás hosszabb távon torzíthatja a piacot, és végső soron mindenki megfizetheti az árát – akár magasabb adók, akár más gazdasági terhek formájában.
Elemzők szerint a rendszer fenntarthatósága nagyban függ attól, meddig maradnak magasan a világpiaci olajárak, illetve hogy a költségvetés és az energiaszektor szereplői meddig képesek finanszírozni a különbséget a piaci és a védett ár között. A kérdés így már nemcsak az, mennyit fizetnek most az autósok a kutaknál, hanem az is, ki állja végül a számlát.
Forrás: Népszava
