Szakszervezetek: egyben kellett volna a szakápolóknak szóló emelést megadni, akkor lenne értelme

A 24.hu cikke szerint bár hiába beszélt arról Orbán Viktor miniszterelnök az általa január második hetében tartott Kormányinfón, hogy 2022-ig 72 százalékkal emelik a szakápolók alapbérét, ez valójában nem sokat segít a helyzeten. 

Eleve már a beígért 72 százalékos béremelés is inkább csak 64 százalék, ugyanis 2019-ben már volt egy 8 százalékos emelés. A további kormányzati matek szerint idén januárban jön egy 14 százalékos emelés, amit aztán novemberben egy 20 százalékos emelés követ. Eztán majd csak az országgyűlési választás évében, 2022-ben jön egy újabb emelés, ami a kormányzati tervek szerint 30 százalékos lesz. 

A lap által megkérdezett szakszervezetek szerint azonban ez sajnos nem elég ahhoz, hogy az elvándorlást és pályaelhagyást megállítsák. 

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, Dr. Soós Adrianna úgy nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy 

"jó, hogy elindult 2016-tól a béremelés, de eddig az alacsonyabb bérkategóriákban csak annyit értek el, hogy az illetménytábla alja végre elérte a minimálbért."

A szakszervezeti vezető szerint az is probléma, hogy ez az emelés csak azokat érinti, akik a közvetlen betegellátásban dolgoznak, a műszaki-gazdasági területen és az alapellátásban (háziorvosok, fogászok mellett) dolgozók azonban kimaradnak ebből. azt sem lehet tudni, hogy akik a szociális ápolás területén tevékenykednek, ők benne lesznek-e az emelés által érintett csoportban. 

A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) elnöke, Dr. Kusper Zsolt a lapnak arról beszélt, hogy a mentősök örülnek ugyan az emelésnek, de annak még jobban örülnének, ha tényleg annyit kapnának, amennyit kihirdettek. 

"Ha egy gépkocsivezető vagy ápoló egy alternatív szolgáltatónál kezd, ott meg kell adni neki a bérminimumot. Ha viszont az Országos Mentőszolgálatnál, akkor a bértábla szerinti alapilletménye még most is kevesebb, mint a bérminimum, holott érettségihez, illetve szakképzettséghez kötött munkakörről van szó, ahol kötelező megadni a bérminimumot. Ezt az ellentmondást úgy hidalják át, hogy úgynevezett „munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítéssel” feltornázzák az alapot a bérminimumra. De amikor jön a béremelés, mondjuk az idei 14 százalékos, akkor az csak az alapilletményre értendő, a kiegészítésre nem. És ha a 14 százalékos emelés révén eléri a dolgozó fizetése a bérminimumot, akkor már nem kötelező neki kiegészítést adni, azt visszavehetik tőle. Így a keresete nem 14 százalékkal emelkedik, hanem kevesebbel"

- vázolta a 24.hu-nak a problémát.

A cikk szerint a mentősök zömének az alapbére még a 14 százalékos emeléssel sem éri el a bérminimumot. Ráadásul a fentebb már vázolt illetménykiegészítő miatt csak 8 százalékos emelés érvényesül a legtöbbjüknél.

"Konkrét számokkal ez azt jelenti, hogy ha valakinek tavaly bruttó 185 ezer forint volt az alapilletménye, akkor azt kipótolták a bérminimumig, 195 ezer forintig. Az idén a 14 százalékos emeléssel 210 900 forintot kaphat, ami éppen a 210 600 forintos bérminimum felett van. Így már nem jár neki a kiegészítés. Vagyis az ő béralapja 195 ezer forintról nő 210 900 forintra, ami nem 14 százalékos növekedés, hanem csak 8 százalékos. Ha valóban 14 százalékkal emelkedne a béralapja, akkor 222 ezer forintot kellene kapnia"

- olvasható a cikkben.

A szakszervezeti vezetők szerint nem elaprózva, hanem egyben kellett volna megadni a 72 százalékos béremelést, annak lett volna már megtartó hatása. Az elaprózódás miatt ugyanakkor továbbra sincs felzárküztatás a versenyszférához, így nem tudják megfogni a szakmából való távozást. Mivel a szakápolók jó része nő, náluk a családi élettel kell(ene) összeegyeztetni a rengeteg túlórát és pluszmunkát úgy, hogy a kórházaknak nincs saját bölcsödéje, vagy óvodája (ami segítene tudna egy kissé a helyzetükön). A szakszervezetek szerint a szakápolóknál mintegy 25 ezres lehet a létszámhiány.

Az érdevédelmi szervezetek azt is kiszámolták, hogy a legtöbb egészségügyi dolgozó nettó ezer forint körüli órabérért dolgozik, ami a minimálbér óránkénti 857 és a garantált bérminimum óránkénti 1121 forintja között van. Ráadásul az egészségügyben dolgozók nem 40 órás munkahetekben dolgoznak, hanem a túlórázások miatt ezt inkább 60 órának lehet számolni munkahétre vetítve. Az ezért járó pénz így kevésnek mondható, ráadásul az eltelt évek számával sem emelkedik jelentősen az összeg.

"Az életével játszik itt mindenki, és nem csak amiatt, mert esetleg fertőzést kaphat. Hatalmas a pszichés terhelés is, hiszen emberéletekről van szó – ha valaki hibázik, mert már az x-edik túlóráját tölti, annak súlyos következményei lehetnek. Mindez együtt óriási felelősség. A világon mindenhol meg szokták fizetni a magas felelősséget. Nálunk is ezt kellene tenni"

- mondta el a 24.hu-nak dr. Soós Adrianna. A szakszervezetek ugyanakkor az emelésnek örülnek, de úgy látják, így elaprózva nincs megtartó ereje.