Szeptember óta 300 ezer szavazót veszített a Fidesz

2022. november 25. 19:31 2022. nov. 25. 19:31

A Fideszt idén májusban még a felnőttek 46 százaléka támogatta, azonban ez szeptemberben már 37 százalékra, most pedig 33 -ra csökkent – többek között ez derül ki a Závecz Research Intézet november közepén, az ország felnőtt lakossága körében, személyes adatfelvételi módszerrel végzett közvélemény-kutatásából.

A Fidesztől május óta eltávolodó szavazók száma egymillió, de a kormánypárt a 2,7 milliós táborával így is kimagaslik a politikai mezőnyből. Az ellenzék tavasz óta nem sokat erősödött, a párt nélküliek csoportja viszont 20 százalékról 30-ra nőtt – írja a hvg.hu.

A Demokratikus Koalíció támogatottsága valamelyest emelkedett: májusban 9, most 11 százalékot ért el a teljes választói körben. A sorban a Mi Hazánk következik, tavasszal 5 százalékot ért el, novemberben 6 százalékos. A Momentum és a Jobbik fél éve 5 százalékon állt, ezúttal 4-4 százalékos. Őket követi, 4 százalékos eredménnyel az MSZP, majd az LMP-t és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 2-2 százalékkal, a Párbeszéd támogatóinak aránya fél éve és most is 1 százalék.

A Fidesz visszaesése a nyáron leginkább az alapfokú végzettségűek és a szakmunkás képzettségűek körében, a kis-közepes városokban és a falvakban volt megfigyelhető a Závecz szerint. Ezután ősszel a vidéki városokban további jelentős veszteségek érték, 35-ről 27 százalékra szűkült a támogatói kör. Az alacsonyabb státuszúaknál csak minimális, 1-2 százalék volt az elvándorlás, a községekben pedig megállt a szavazótábor csökkenése. Újdonság volt ebben az időszakban, hogy a fiatalok közül is sokan eltávolodtak a kormánypárttól: szeptemberben a harminc év alattiak 35 százaléka támogatta a Fideszt, most 25 százaléka.

A választás óta eltelt időszakban szinte mindegyik társadalmi rétegben meggyengült a kormánypárt, de vezető pozíciója sehol nincsen veszélyben. A Fideszt legkisebb arányban a kis-közepes városokban élők (27 százalékuk), a fővárosiak (30 százalékuk), valamint a 30 év alattiak (25 százalékuk) támogatják. Ezekben a csoportokban a DK követi a kormánypártot (a fiatalok körében a Momentummal holtversenyben), de nagyjából feleannyi szavazójuk van, mint a Fidesznek.

Ha újra összeállna az áprilisi választás ellenzéki összefogása (és jelenlegi támogatóikat mechanikusan összeadnánk), akkor a fenti három csoportban megelőznék a Fideszt, de a társadalom más rétegeiben ismét alulmaradnának.

Továbbra is igaz, hogy a kormánypárt mellett kitartó szavazók aktívabbak, mint az ellenzék támogatói. Ennek az elszántságnak köszönhető, hogy a biztos szavazók között 50 százalékot kap a Fidesz. A második helyen a DK áll, 17 százalékkal. Az aktív szavazók csoportjában a harmadik legerősebb párt a Mi Hazánk, 8 százalékos eredménnyel. A Momentum 6, az MSZP és a Jobbik 5-5 százalékos. E pártokat az LMP és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt követi, 3-3 százalékkal, a Párbeszéd ezúttal 1 százalékos.

Májusban az emberek 52 százaléka érzékelte úgy, hogy rossz irányba mennek dolgok Magyarországon, szeptemberben már jóval többen, 62 százaléknyian gondolták így. A kedvezőtlen vélemények aránya azóta tovább nőtt, jelenleg a lakosság 71 százaléka negatív folyamatokat érzékel.

Az ország működéséről pozitívan nyilatkozók aránya ezzel párhuzamosan egyre csökken: a tavaszi 41 százalékról szeptemberig 31 százalékra, majd mostanáig pedig 23 százalékra esett.

A különböző ellenzéki pártok támogatóinak 90-95 százaléka negatívan értékeli az ország jelenlegi helyzetét, de a párt nélküliek óriási többsége (86 százaléka) is kritikus. A kormánypárti szavazók többsége (61 százaléka) elégedett az országban zajló történésekkel, de egyharmaduk szerint szintén rosszul alakulnak hazánk ügyei.

Az elmúlt két hónapban a kormánypártiak is borúlátóbbá váltak, szeptemberben ugyanis még 72 százalékuk nyilatkozott pozitívan és 24 százalékuk negatívan.

A rossz közhangulat miatt az ellenzéknek lehetne növekedési potenciálja, ezt a Závecz értékelése szerint többek között a politikai érdeklődés aktuálisan alacsony szintje gátolja.

Az ellenzék elképzelhető szavazói alapvetően a párt nélküliek csoportjából kerülhetnének ki, de közöttük nagy a közélet iránti érdektelenség: 54 százalékuk egyáltalán nem figyel a politika történéseire s további egynegyedük is csak minimális mértékben. Rendkívül passzívak is, csupán 9 százalékuk menne el biztosan szavazni.

Forrás: hvg.hu