Szijjártó fel akarja gyorsítani a paksi bővítést, 2030-ra ígéri az új blokk üzembe helyezését
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a választási eredmény megerősíti az eddig folytatott gazdaságpolitika helyességét, ezért folytatni kívánják. A miniszter, akit újra jelöltek a tisztségre, erről az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén beszélt szerdán, Budapesten.
Miniszterjelölti meghallgatásán Szijjártó Péter hangsúlyozta: az a céljuk, hogy megvédjék az eddig elért eredményeket, a magyar emberek és vállalkozások vívmányait, amire jó alapot jelent az elmúlt évi 7,1 százalékos és az idei első negyedévi 8,2 százalékos gazdasági növekedés.
A következő időszakban az autóipar forradalma, az ellátási láncok biztosítása, a globális élelmiszer-ellátási válság és az energiaellátás biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy mára az autóipar meghatározó ágazattá vált Magyarországon a feldolgozó iparon belül, így különösen fontos, hogy a hagyományos meghajtású autók gyártása mellett az elektromos meghajtású járművek gyártása is Magyarországra települjön.
Ennek során a 2025-re a jelenlegi 50 gigawattórával szemben, 2025-re 150 gigawattórára kívánják növelni az elektromos autó-akkumulátor gyártási kapacitásokat.
A miniszter szükségesnek nevezte az ellátási láncok lerövidítését. Továbbá hangsúlyozta: a globális élelmiszer-ellátási válság miatt felértékelődik, hogy Magyarország a hazai élelmiszer-fogyasztás dupláját képes előállítani, ezért a jövőben intenzíven kívánják támogatni a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseket.
Az energiaválság miatt szükségesnek nevezte a paksi erőmű-fejlesztés felgyorsítását.
A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság megerősödve került ki a világjárvány által okozott gazdasági válságból. A sikeres válságkezelés alapját jelentette, hogy nem a munkanélküliség finanszírozását, hanem megelőzését tartották az elsődleges feladatnak.
Ugyanakkor továbbra is jelentős vonzerőt jelent a külföldi befektetők számára Európa legalacsonyabb társasági adója, az infrastruktúra fejlesztése, illetve a politikai stabilitás – sorolta.
Mindennek nyomán 2021 a magyar gazdaság legsikeresebb éve volt. A 7,1 százalékos gazdasági növekedés mellett 119 milliárd euróra nőtt az exportteljesítmény, ami a 35. legmagasabb érték a világon.
Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 14 százalékkal, 2010 óta pedig 67 százalékkal nőtt a magyar gazdaság kivitele – tette hozzá.
A miniszter sikeresnek ítélte a keleti nyitást is, mert 2010 óta keleti irányba 45 százalékkal, déli irányba pedig 93 százalékkal nőtt a export volumene.
A politikus szerint a beruházásösztönzés is sikeres volt, mert az elmúlt évben 96, összesen 1886 milliárd forintnyi beruházásról kötöttek megállapodást, amihez 271 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány.
Az összehasonlítás kedvéért hozzáfűzte, hogy Lengyelország szintén 96, míg Csehország 53, Szlovákia pedig 29 beruházást vonzott ezen a módon az elmúlt évben.
Ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években sokat tett a magyar energiaellátás diverzifikálása érdekében. Földgázrendszerünk a hét szomszédos ország közül hattal összeköttetésben áll. A kőolaj egyaránt érkezhet Ukrajna, továbbá az Adria csővezetéken Horvátország felől, illetve a villamosenergia rendszerünk hamarosan mind a hét szomszédunkkal összekapcsolódik. Hosszú távú gázszállítási szerződést nem csupán Oroszországgal, hanem a Shell-el is kötöttünk – ismertette.
Az ország energiabiztonságát az orosz-ukrán háború miatt nem hajlandóak kockáztatni, vagyis mindent megtesznek azért, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát – szögezte le.
Kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Unió világossá tette, hogy a nukleáris energia polgári célú felhasználása mentesül a szankciók alól, ezért folytatni kívánják a paksi bővítést.
Mint mondta: Isztambulban találkozott a Roszatom vezetőivel, akik biztosították arról, hogy képesek a projekt megvalósítására. Vagyis az a cél, hogy a beruházás felgyorsítása nyomán 2030-ban üzembe helyezzék az új blokkokat – hangzott el.
Arról is szólt, hogy a hazai kőolaj-finomítási technológia ma az orosz olaj feldolgozására alkalmas és az átállás négy évet, illetve 550 millió euró beruházását igényelné.
A meghallgatáson köszönetet mondott az Ukrajnának nyújtott támogatásért Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló. Válaszként Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarország, történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtását hajtja végre Ukrajna irányába és már 700 ezer Ukrajnából menekülőt engedett be, munkát és oktatást biztosítva azoknak akik tartósan Magyarországon kívánnak maradni.
Szijjártó Pétert tíz támogató és három ellenszavazat mellett a bizottság alkalmasnak találta a miniszteri tisztségre.
Forrás: MTI
