Szijjártó távolmaradása a kijevi uniós tanácskozásról csak értelmetlen kivagyiság

Magyarország csupán alacsony szinten, a külügyi tárca egyik helyettes államtitkárával képviseltette magát az Európai Unió Kijevbe kihelyezett külügyminiszteri értekezletén. Ehelyett Szijjártó Péter – hogy arról több Facebook posztjában is beszámolt – a német ThyssenKrupp AG multi képviselőivel egyeztetett egy német üzleti programon. A HVG megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője, Paczolay Máté azt közölte, hogy a tanácskozáson Magyarországot Bunford Zsolt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár képviselte a tárgyaláson. Hozzátette, nem Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek külügyminisztere távol maradt az ülésről. A hvg.hu egyébként úgy tudja, a lett, a lengyel és a svéd külügyminiszter nem volt ott.

Szijjártó tehát egy üzleti programot választott ahelyett, hogy egy történelminek mondott, első ízben külföldön rendezett uniós külügyminiszteri értekezleten vett volna részt, holott a kijevi tanácskozás kvázi szimbolizálta, hogy Ukrajna Európa, az EU része. Mit üzen ez magyar részről? Dérer Miklós kérdeztük meg.

Ezek olyan ügyek, amelyekben találgatni lehet csupán, nyilván úgy érdemes, hogy ha ennek a találgatásnak van alapja, hiszen csak akkor közelíti a valóságot – mondta a külpolitikai szakértő. A magyar álláspont az, hogy eleve ellenezzük a fegyverszállítást és Ukrajna katonai segítését, ergo ezt valamilyen szinten, valamilyen módon a kormány jelezni kívánja. Persze ezzel a lépésével a magyar kormány ismét és változatlanul teljesen elszigeteli magát a szövetségesektől – állapította meg.

Dérer valószínűnek tartja, hogy a részvétel szintjéről Budapesten még akkor döntöttek, amikor az ukránok nem törölték az OTP-t a tilalmi listájukról, akkor még csak felfüggesztésről volt szó. Így a magyar politika sem tudott reagálni arra, hogy Ukrajna levette az OTP Bankot a nemzetközi háborús szponzorok listájáról – mondta, megjegyezve azonban, hogy szerinte nem is akart reagálni, „ezt ugyanis figyelmeztetésnek is szánhatta, a magyar szuverenitás, különállás hangsúlyozásának, nyomatékosítva, hogy mi nem vagyunk olyanok, mint a többiek”. 

Azt nem tudni persze, hogy ennek igazán mi az értelme, „abba pedig nem is merek belegondolni, hogy mi áll mögötte” – mondta kérdésünkre a külpolitikai szakértő. Emlékeztetett arra: nem először kerül szóba, hogy a regnáló magyar kormány által folytatott külpolitika mennyire képezi le szubjektíven és feltétlenül objektíven is az orosz putyinista politikát, mennyire egyértelműen illeszkedik abba a vonalba, ez különösen most, ebben az Ukrajnával kapcsolatos konkrét esetben nyilvánvaló.

Azért az milyen érdekes, hogy míg Ukrajna esetében az ottani nyelvtörvényre hivatkozva tesznek be Orbánék Kijevnek, ahol csak tudnak, annak a Ficonak a győzelmét üdvrivalgással fogadták, akinek a miniszterelnöksége alatt született meg a magyar kisebbség számára semmivel sem kedvezőbb szlovákiai nyelvtörvény – vetettük fel. (Fico győzelmével és annak budapesti fogadtatásával ebben a cikkünkben foglalkoztunk.) „Ez nem mást mutat, mint azt, hogy Orbán kormánya, s illiberális rendszerének fennmaradása fontosabb, mint a magyar kisebbség jogainak védelme” – mutatott rá Dérer Miklós. Mint hozzátette: a szlovák esetben ez még egyértelműbb, hiszen a Fidesz politikájának következményeként nem kerültek be magyar pártok a pozsonyi parlamentbe, Orbánék ugyanis szétverték a magyar képviseletet, mert azok nem teljes mértékben követték az ő vonalát. De nem csak ott okozott egyértelmű károkat ez a politika, Erdélyben is és Romániában is, az egyetlen „jó példa” a szerbiai, ahol persze egy szintén autoriter, az orbáni vonalon politizáló elnöknek és politikai irányának a támogatása nagyon fontos szerepet játszott ebben.

Az egész kijevi történetnek különösebb jelentősége azonban nincs, amennyiben Budapest végre valóban beleegyezik az Ukrajnának szánt újabb támogatásba, ahogy arról a Politico hírt adott – szögezte le Dérer. (Az amerikai portál európai kiadása Kuleba ukrán külügyminisztert idézve azt írta, hogy közel van a megállapodás Magyarországgal, aminek eredményeként Budapest is áldását adja a félmilliárd eurós fegyverellátmányra Ukrajna számára – a szerk.) „Ebben az esetben akkor ez az egész nem volt több, mint annyi, hogy Orbánék grimaszoltak egyet, hümmögtek, de kárt nem okoznak. Pusztán a kivagyiság demonstrálására jó ez az egész...”