Tendernyi lehetőség - A választás előtt még "kiszórtak" majdnem 1000 milliárdot a haveroknak
Jelentősen nőtt 2026 első felében az Orbán-rendszer 14 vezető oligarchájához köthető cégek által verseny nélkül elnyert közbeszerzések száma – derül ki a Korrupciókutató Intézet Budapest (CRCB) gyorsjelentéséből. A választások előtti időszakban ezek a vállalatok összesen 960 milliárd forint értékben jutottak közbeszerzési szerződésekhez verseny nélkül, ami magas korrupciós kockázatra utal.
A magyar közbeszerzések összértéke 2026 első hat hónapjában mintegy 2500 milliárd forint volt, ebből közel 2000 milliárdot magyar adófizetők finanszíroztak. A verseny nélkül odaítélt szerződések értéke 960 milliárd forintot tett ki, alig maradva el a 2025 első félévében elért, mintegy 1000 milliárdos rekordtól. Különösen a hazai költségvetésből finanszírozott tendereknél nőtt a verseny nélküli beszerzések értéke: 850-ről 900 milliárd forintra.
A 14 kulcsszereplőhöz kapcsolódó cégek 2025 első felében 204, idén viszont már 303 szerződést nyertek el. Ez 1999 óta rekordnak számít. A szerződések együttes értéke 641 milliárd forint volt, aminél csak 2017-ben és 2022-ben mértek magasabb összeget. A kutatók szerint az adatokban jól látható a választási ciklusok hatása: a kulcsszereplőkhöz kötődő vállalatok jellemzően a választási években, illetve az azokat megelőző időszakokban jutnak nagyobb volumenű közbeszerzésekhez.
A 14 szereplőhöz kapcsolódó cégek részesedése az összes megkötött közbeszerzési szerződésből szintén rekordot döntött, 3,7 százalékra emelkedett.
Különösen figyelemre méltó a verseny hiánya. A cégek 2026 első felében a szerződéseik 75,9 százalékát nyerték el verseny nélkül. A CRCB által alkalmazott mutató szerint ez 0,759-es korrupciós kockázati szintet jelent, miközben az Európai Bizottság 10 százalék körüli szintet tekint elfogadhatónak. A politikai kapcsolatokkal nem, vagy csak gyengén rendelkező cégeknél ugyanez az arány 28,7 százalék volt.
Az állami szervezetek – köztük minisztériumok, kormányhivatalok és országos hatáskörű szervek – által odaítélt közbeszerzésekből is nagyobb arányban részesedtek a 14 kulcsszereplő cégei. A szerződések számát tekintve részesedésük 10-ről 14 százalékra nőtt, értékük alapján pedig 13,7-ről 39,1 százalékra ugrott. Ez 2021 óta a legmagasabb arány.
Az állami szervezetek és a kulcsszereplőkhöz kötődő vállalatok közötti szerződések korrupciós kockázata is rendkívül magas volt: 0,855-ös érték mellett a szerződések 85,5 százalékát verseny nélkül nyerték el.
A CRCB több olyan szerződéses kapcsolatot is azonosított, amely további vizsgálatot érdemelhet. Ilyen például a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Mészáros és Mészáros Kft. kapcsolata: 52 szerződésből 51 esetben a cég egyedüli indulóként nyert. Az intézmény közbeszerzéseinek korrupciós kockázati mutatója így 0,947-re emelkedett.
A kutatók hasonlóan magas kockázatot mértek többek között a GYSEV és a Közgép, a Budapest Főváros Kormányhivatala és az ÉPKAR, valamint Kecskemét önkormányzata és a Duna Aszfalt közötti szerződéseknél is.
Forrás: CRBC
