Tényleg 414 ezer forint magyar átlagbér?
Ismét jelentős, 9,8 százalékos keresetnövekedésről és 414 ezer forintnál is magasabb bruttó átlagbérről adott hírt a KSH. A részletesebb adatokból azonban látszik, hogy nem minden dolgozó örülhet ekkora összegnek és ilyen ütemes emelkedésnek. Sőt, a dolgozók fele a hivatalos átlagbérnél legalább 98 ezer forinttal kevesebbet kap.
A KSH csütörtök reggel közzétett gyorstájékoztatója szerint az átlagbér idén februárban bruttó 414 400, nettó 275 600 forintra emelkedett, ami 9,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest – írja a Népszava.
A lap elemzése szerint ez az adat csak az öt fősnél nagyobb cégeknél, a költségvetési intézményeknél és a jelentősebb nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozó, mintegy 2,8 millió alkalmazott keresete alapján számolt átlag (miközben a foglalkoztatottak száma szintén a KSH szerint több, mint 4,5 millió volt februárban). Az átlagot pedig februárban részben az állami szféra – az orvosok, bírák, ügyészek, a bölcsődei dolgozók – béremelései dobták meg. Így a költségvetési szférában 13,5, a vállalkozások körében viszont 8,9 százalékkal emelkedtek a bérek.
Tovább árnyalja a képet, hogy a KSH táblázataiban most már a teljes vállalati szférára vonatkozóan is szerepelnek átlagbér-adatok. Ezek alapján, a kisebb cégeknél jellemzően alacsonyabb fizetéseket kapnak a dolgozók, hiszen ezt a kört is beleszámolva, már 12 ezer forinttal alacsonyabbra, alig 402 ezer forintra jött ki a bruttó átlagbér. A nettó átlagkereset pedig csak 267 ezer forint ebben a körben, vagyis 8 ezer forinttal kisebb. Ahogyan azonban korábban a KSH jelezte: mindez csak kiegészítő adatként szolgál, a hivatalos átlagbér továbbra is az, amelyet az öt fősnél nagyobb munkaadói körben számolnak. Így például továbbra is a magasabb összeget szorozzák meg hárommal az országgyűlési képviselők alapilletményének meghatározásánál.
A KSH a múlt hónap óta a régóta követelt havi mediánbér-adatokat is közli már. A mediánbér az a kereset, amely a fizetéseket nagyság szerint sorba rendezve éppen középen áll. Vagyis az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Számos szakértő szerint a mediánbér árnyaltabb képet fest a valós kereseti viszonyokról, hiszen az átlagolásnál egy-egy kiugró fizetés könnyen feljebb húzza az átlagot, miközben a többség nem keres annyit.
Az idén februárban a legalább öt fős munkáltatói kört vizsgálva, 330 ezer forint volt a bruttó mediánbér. Ez azt jelenti, hogy még a nagyobb munkahelyeken napi nyolc órában dolgozó alkalmazottak fele is legalább 84 ezer forinttal kevesebbet keres, mint a hivatalos átlagbér. A kisebb cégeket is figyelembe véve, már 98 ezer forint a különbség, hiszen a teljes munkáltatói körre vonatkozóan mindössze 316 500 forintos bruttó mediánbért mért a KSH.
A teljes vállalati kört figyelembe véve ráadásul a mediánbér csak 8,3 százalékkal nőtt egy év alatt, míg az átlagbér 9,6 százalékkal. Ez azt jelezi, hogy nőtt a különbség a jól keresők és a rosszabbul fizetettek keresete között, és utóbbiak vannak egyre többen. Bár egy-egy hónap változásaiból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, erre utal az is, hogy míg az átlagbér mind a szűkebb, mind a teljes vállalati kört beleszámítva több mint 3 ezer forinttal emelkedett az idén január és február között, addig a mediánkereset mindkét kategóriában több, mint 2 ezer forinttal csökkent.
Forrás: Népszava
