Több, mint 16 órán át vitatta az ellenzék a szégyenletes egészségügyi törvényt
„Köszönjük szépen, az összes ellenzéki képviselőnek, aki ott van és harcol értünk!” Ha valami, ez a csütörtök reggel 7 óra után a Facebookra felkerült olvasói üzenet biztosan jól esett a Parlamentben egész éjjel az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslat ellen küzdő ellenzéki politikusoknak. Az ellenzék által betegellenesnek, orvosellenesnek és szakdolgozóellenesnek tartott tervezet vitája szerda délutántól egészen csütörtök délelőttig tartott az Országgyűlésben. Reggel az ellenzéki képviselők mellett mindösszesen egy kormánypárti államtitkár és két fideszes képviselő volt a teremben. Az üres fideszes padsorokat látva, egy kommentelő így írt: „És hol a kétharmad? Ők már megszavazták, és alszanak!”
A Magyar Orvosi Kamara ellenvéleménye dacára, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden éjjel 11 óra után benyújtotta a parlamentnek az egészségügy átalakításáról szóló első törvénycsomagot. Igaz, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a szakmai fórumokon még azt ígérte, hogy „amiben nincs egyetértés, azzal nem megyünk a kormány elé”, és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) kedd délután közleményben jelezte is, hogy nem támogatja a törvénycsomag benyújtását.
A MOK közleményében azt írta, hogy „a magyar orvostársadalom széles körének bevonása, a vélemények összegzése után nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvénytervezet jelen formájának parlament elé terjesztését, annak egyes, az ellátásbiztonságot és az orvoskollégák közellátásban maradását veszélyeztető rendelkezései miatt” Hozzátette: „a tervezett, hatástanulmányokat nem ismertető, erőltetett ütemű átalakítás jelentős kockázatokat rejt”.
Takács Péter államtitkár a törvény vitájában szerda délután azzal érvelt, hogy az új egészségügyi törvényjavaslat korszerűbbé és hatékonyabbá teszi a magyar egészségügyi ellátási rendszert. Mint mondta, olyan rendszert akarnak kiépíteni, ami nem betegségüggyel, hanem egészségüggyel foglalkozik.
A legújabb, a döntéshozók elé kerülő változatban a főváros kimaradt az ügyeleti rendszer átalakításából – írta a Népszava. A tartós ápolási feladatok, épületek és az ott dolgozók is átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, továbbá átalakítják az alapellátást és az ügyeleti rendszert, valamint a szakrendelők és a városi kórházak szakmai integrációja is megtörténik, azaz megyei kórházak irányítása alá kerülnek, épp úgy, mint a védőnők. A tervezettel módosítják az önkormányzati törvény az alapellátással összefüggő helyhatósági kötelezettségeivel kapcsolatos részeket.
Az egész éjjel tartó vitában Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke – aki csak az Egyenes Beszédben történő interjúja idejére hagyta ott a csütörtök délelőttig tartó vitát – vezérszónoki felszólalásában betegellenesnek, orvosellenesnek és szakdolgozó-ellenesnek nevezte a törvényjavaslatot. Betegellenes azért, mert egyre távolabbra viszi az ellátást a betegektől, rontja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ami veszélyezteti a betegek biztonságát, egészségét, adott esetben életét. Orvosellenes azért, mert a kirendelési és ügyeleti szabályokkal, valamint a minősítésen alapuló bércsökkentéssel egy visszaélésekre módot adó, a személyi függőségi rendszert még inkább megerősítő struktúrát vezetnek be, amely kiszolgáltatottá, kizsákmányolhatóvá teszi az orvosokat. Végül pedig szakdolgozó-ellenes, mert látható, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal folyamatosan, évről-évre növekvő terhek keletkeznek, de a megfelelő mértékű szakdolgozói béremelésről továbbra sem gondoskodtak.
Nincs másról szó tehát – folytatta Kunhalmi -, mint arról, hogy a kormány az egészségügy éveken keresztül való alulfinanszírozása következtében létrejött ellátási és emberi erőforrás-válságot kényszerintézkedésekkel, pénz nélkül próbálja orvosolni, eszközéül pedig a központosítást választotta. Az egyik leginkább elfogadhatatlan javaslatnak a fekvőbeteg ellátással kapcsolatos részt minősítette. Abból egyértelműen kitűnik, hogy eddig sem betegközpontú kérdésként gondolkodtak az egészségügyről. Éveken át képtelenek voltak stratégia döntéseket hozni az ágazatban, és ennek az eredményét látjuk most.
Vajda Zoltán (MSZP) arról beszélt, az egészségügyre vonatkozó célkitűzések és az egészségügy átalakításáról szóló, szintén szerda óta tárgyalt törvényjavaslatban megfogalmazott reformok köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Harangozó Tamás az MSZP frakcióvezető-helyettese többször is felszólalt. Úgy vélte, ez a fideszes javaslat azt üzeni az embereknek, hogy akiknek a közelében most nincs betöltve a háziorvosi praxis, és ezért nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz, az szokjon hozzá, hogy nem is lesz. Mint mondta, ez életveszélyes.
Jelenleg 600 betöltetlen háziorvosi hely van az országban. Nincs pénz, nincs szakember, nincs elérhető szolgáltatás. 2010-ben GDP-arányosan öt százalékot költött az állam az egészségügyre, 2019-ben már csak négy és felet. Harangozó Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy 480 milliárd forintot költött a kormány a Covid elleni védekezésre, ebből 300 milliárdba kerültek a használhatatlan lélegeztetőgépek. Példaként említette, hogy Szekszárdon is a saját pénzükből, aranyáron vásároltak maszkokat, miközben kiderült, hogy egy raktárban hegyekben állnak a kormány által felhalmozott készletek. Nem így néztek volna ki a halálozási adatok, ha a teljes összeget valóban a védekezésre költötték volna.
Hajnali fél négykor a Párbeszéd-frakció képviselője, Jámbor András közölt egy fényképet az üresen tátongó kormánypárti parlamenti padsorokról is, és azt írta alá: „Továbbra is itt vagyunk. Immár közel 12 órája harcolunk a Parlamentben a kormány szégyenletes egészségügyi törvénye ellen!” Arról beszélt, hogy a magyar dolgozók dolgozzák az egyik legtöbb időt Európában. Köztük az egészségügyi dolgozók. „Ez pedig hatással van mindannyiunk egészségére, és pont ezért mit kéne tennie a kormánynak, hogy a munka ne a kiégéshez, a betegséghez, hanem valójában boldogabb élethez vezessen?!”
A DK részéről Sebián-Petrovszki László arra hívott fel: „ne hagyjuk, hogy a kormány tovább rombolja a már amúgy is összeomlás szélén álló egészségügyet!” Komáromi Zoltán azt emelte ki: a bértábla sajátosságai miatt csak negyven év felett érdemes háziorvosnak lenni, ráadásul mára már nincsen presztízse ennek a szakmának, ezért a fiatalok legfeljebb helyettesítést vállalnak ezen a területen.
A jobbikos Lukács László a fogorvosi ellátást és a kórházi parkolókat példának hozva, arról beszélt: aki ma beteszi a lábát az egészségügybe, az így vagy úgy, de fizet. Szerinte az embereknek nem is azzal van gondjuk, hogy az egészségügyre költeni kell, hiszen ezért fizetnek járulékokat, adókat, de lenne, aki kiegészítő biztosítást is fizetne. Úgy vélte: a kormányoldal továbbra is arról a hazugságról próbálja meggyőzni az embereket, hogy mindent ingyen meg lehet szerezni, holott az lenne a cél, hogy jól vonjanak be forrásokat az ágazatba - írta meg a 24.hu.
A momentumos Tóth Endre szerint az Orbán-kormány egyetlen bejáratott eszköze a központosítás. Az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, a kórházakat, most a háziorvosi praxisokat akarják, és előkészítik a szakrendelők államosítását – vélekedett. A közoktatás államosítása olyan sikertörténet lenne, hogy utánozni kellene? – tette fel a kérdést, hozzátéve, a kormány szike helyett ismét baltával akar operálni.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté arra szeretett volna választ kapni, mi lesz a tartós ápolásra szoruló betegekkel?
Erős küzdelem folyt tehát éjjel a Parlamentben. Egy kommentelő szerint „A kitartás elismerendő, de ez már túl kevés a végleges megoldáshoz. Itt már sokkal keményebb kitartásra van szükség – országosan, együtt”
A csaknem tizennyolc órás vita után Kunhalmi Ágnes a reptérre ment. Azt írta: „Irány Madrid, a világ szocialista és szociáldemokrata pártjainak soron következő kongresszusa.”
