Trump béketörekvései a végéhez közeledhetnek – üzent az Egyesült Államok Moszkvának
Az Egyesült Államok a következő napokban választ vár arra, hogy megvalósítható-e az orosz–ukrán tűzszünet – ellenkező esetben Donald Trump elnök kész feladni eddigi, békét célzó törekvéseit. Erről Marco Rubio külügyminiszter beszélt párizsi tárgyalásai során, és bár nem nevezte meg egyértelműen, szavai egyértelműen Moszkvának szóltak. - írja a Telex.
A Kreml eddig rendre újabb és újabb feltételeket támasztott, miközben csak szavakban támogatta Trump békemisszióját. Az amerikai elnök több gesztust is tett Oroszország irányába – például feltétel nélküli, közvetlen tárgyalásokba kezdtek –, ám Vlagyimir Putyin továbbra sem tett érdemi kompromisszumos javaslatot. Ehelyett Oroszország egyre nagyobb katonai nyomást helyez Ukrajnára, a frontokon fokozódott a harci cselekmények intenzitása.
Trump már a kampányában azt ígérte: ha ő lett volna hivatalban, a háború ki sem tör, és ha újra elnökké választják, 24 órán belül véget vet a harcoknak. Hivatalba lépése óta már közel három hónap telt el, ám sem egy teljes körű tűzszünet, sem egy békemegállapodás nem körvonalazódott.
Közben az amerikai–ukrán kapcsolatok is komoly hullámvölgyeket éltek meg. Trump ideiglenesen leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokat és hírszerzési támogatást is – ez különösen érzékenyen érintette az ukrán védelmet, például a kurszki frontnál. Később a Fehér Házban látványosan össze is szólalkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel, akit „diktátornak” nevezett.
Mindezek ellenére úgy tűnik, a Trump által szorgalmazott megállapodás mégis elérhető közelségbe került. Csütörtökön egy memorandum aláírásával megkezdődött annak előkészítése, amely hozzáférést biztosítana az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseihez és stratégiai infrastruktúrájához. A végleges szerződés a jövő héten születhet meg.
Ukrajna elfogadta Trump 30 napos tűzszüneti javaslatát is, Moszkva azonban ezt elutasította. Ehelyett csupán a civil infrastruktúrák elleni támadások kölcsönös felfüggesztését javasolta – ám ezt sem tartotta be. A harcok tovább folytatódtak: legutóbb Herszonban csapódott be drón, egy ember meghalt, sokan megsebesültek.
Rubio figyelmeztetése világos: ha Moszkva nem mutat hajlandóságot a valódi béketárgyalásokra, az USA másfelé összpontosítja külpolitikai erőforrásait – például Kína irányába, ahol szintén komoly feszültségek vannak, nem utolsósorban a kereskedelmi vámháború miatt.
Trump korábban jelezte: ha Oroszország miatt hiúsul meg a béke, Ukrajna olyan mértékű amerikai támogatást kaphat, amire eddig nem volt példa. Ezt Rubio most nem említette, de érdekes fejlemény, hogy Trump a napokban már nem Zelenszkijt tette felelőssé a háború kitöréséért – bár hozzátette, hogy továbbra sem tartja őt különösebben kompetens vezetőnek.
A Biden-kormány utáni amerikai diplomáciát jellemző több szólamban történő kommunikáció most is érzékelhető. Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff – aki Putyinnal való kapcsolattartásban is kulcsszerepet játszik – a Wall Street Journalnak arról beszélt: Ukrajnának talán nem is létfontosságúak az „oroszul beszélő régiók”, és Oroszország megtarthatna bizonyos elfoglalt területeket.
Ez a kijelentés újabb jele lehet annak, hogy Trumpék részéről akár területi kompromisszumra is hajlandóság mutatkozik – kérdés, hogy ez hova vezet a háború jövője szempontjából.
Forrás: Telex
