Újabb drasztikus áremeléssel jár a „chipsadó” bővítése – áldozatul esik a szilvásgombóc is

2022. június 30. 08:07 2022. jún. 30. 08:07

Tízéves a népegészségügyi termékadó, mégsem élünk egészségesebben. Miközben a GKI kíméletlen recessziót jósol, a kormány a száguldó infláció közepette ezt az adóformát is kiterjesztené újabb termékekre, mindezt július elsejétől. Vörös Attilát, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) ügyvezető igazgatóját kérdeztük az elképzelés életszerűségéről.

– Milyen mértékben s mely termékekre tervezi még inkább kiterjeszteni a kormány a „chipsadót”?

– A június 4-én megjelent módosítások szerint két fő területen lesznek változtatások a Népegészségügyi termékadóban (Neta). Az első változtatás, hogy a már eddig is adóköteles termékek adóját megemelik. Kategóriánként eltérő mértékben, de általánosan elmondható, hogy kb. 30 százalékos emelést hajtanak végre. Emellett kiterjesztik a Neta hatályát olyan élelmiszerekre is, amelyek eddig nem voltak adókötelesek. Ez több termékcsoportot is érint, közülük talán a leglátványosabb az édes íz megadóztatása oly módon, hogy ezentúl azon termékek is adókötelesek lesznek, amelyek cukrot nem, de édesítőszert, vagy hozzáadott cukrot és édesítőszert is tartalmaznak. Alacsonyabb mértékben ugyan, de most már adókötelessé válnak azok az üdítőitalok, szörpök, előre csomagolt cukrozott készítmények, amelyekben vagy használnak édesítőszert, vagy alacsonyabb a cukortartalmuk, mint a hagyományos változatuké. Szintén kiterjesztik a Neta fizetést azokra a sós snack kategóriába tartozó termékekre, amelyeknek a telített zsírtartalma meghaladja a 2g/100g értéket. Ez nagyon sok olyan terméket is érint, amelyek természetes módon tartalmaznak ekkora telített zsírmennyiséget. Itt tehát lehetősége se lenne a gyártóknak úgy változtatni a recepteken, hogy ne kelljen Netát fizetni a termékek után. Ilyen termékek lehetnek a reggeliző pelyhek, müzlik. Új kategóriaként kerülnek be a csemege termékek is, valamint az édes és sós tészta félék, előbbi a magvak, diófélék keverékeit és termékeit is magába foglalja, utóbbi pedig olyan töltött, előkészített tészták, mint például a szilvásgombóc, vagy a spenóttal töltött tészta.

– Milyen problémák elé állítja ez az emelés a hazai élelmiszergyártókat?

– Az új szabályok rögtön komoly értelmezési kérdések elé állítják a gyártókat. Gyakorlatilag az összes termékük esetében nagyon rövid határidőn belül meghatározni a bonyolultan és helyenként nem egyértelműen megfogalmazott jogi szövegből, hogy lesz-e, és ha igen, mekkora adófizetési kötelezettségük. Jelenleg is több nyitott értelmezési kérdésre várjuk a választ kormányzati oldalról. A következő problémás pont a bevezetés lesz, július 1-ig van ugyanis csak határidő arra, hogy mindenki felkészüljön adminisztratív oldalról is, vagyis az áruk átadásakor már a számlán jelezze a Neta kötelezettség tényét és összegét. További probléma, hogy a következő ÁFA bevallással már be is kell fizetni az új Neta szerinti adót, ugyanakkor nem biztos, hogy a cégek vevőiktől ilyen rövid idő alatt hozzájutnak a teljes adóval emelt vételárhoz. Ez egy rövid távú finanszírozási probléma, ami ráadásul rossz időben is éri a gyártókat. Az alapanyag és energiaárak napok óta tartó folyamatos növekedése miatt már eleve nehezebb gazdasági helyzetben működő cégek most komoly rövid távú likviditási gondba is kerülhetnek. 

– Meghatározható-e, hogy mekkora mértékben emelkedhetnek ennek következtében az élelmiszerárak?

– Nehéz megmondani, hogy a Neta emelése pontosan hogyan fog megjelenni az árakban. Ami bizonyos, hogy az alapanyag- és energiaárak elmúlt időszakban tapasztalt folyamatos emelkedése és az ukrajnai háború globális élelmiszer-láncokra gyakorolt negatív hatásai miatt drasztikusan megnövekedett költségek után a különadó emelése a már így is kétszámjegyű magyarországi élelmiszerinflációt még tovább növeli. A Neta kilogrammra, vagy literre vetített értékei látványosabb százalékos emelést eredményeznek a relatíve olcsóbb termékek esetében, tehát feltételezhető, hogy az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókat hatványozottan fogja sújtani. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy az árak meghatározása a kereskedő hatásköre és feladata, ráadásul az, hogy milyen árat látunk a polcokon, egy komplex folyamat és számos tényezőt figyelembe vevő egyenlet eredménye, amelyben a gyártói átadási ár egy tényező a sok közül. 

– Mely termékcsoportokat, kereskedelmi szegmenseket érint(het)i?

– Ha bemegyünk majd július 1. után egy boltba, lehet, hogy több népegészségügyi termékadós termék lesz, mint ami nem adóköteles: az üdítőitalok, szörpök, gyümölcsitalok túlnyomó többsége Netás lesz. Netás lesz szinte minden édesiipar termék a kekszek, cukrozott, vagy édes készítmények, de még a diabetikus csokoládé is. Adózni fognak a sós snackek, jégkrémek és fagylaltok, ha csomagoltak, az előre csomagolt édes vagy sós tészták, müzlik és gabonapelyhek, bizonyos előre csomagolt sütőipar termékek, az olajos magvak felhasználásával készült termékek csakúgy, mint a gyümölcsíz, ételízesítő, energiaital, alkoholos frissítők és ízesített sörök, a lista hosszú. 
 
– Mekkora összeget, pluszbevételt remél – az Önök szakmai prognózisa szerint – a kormány ettől az emeléstől?

– Az eddigi években jellemzően 50 milliárd forint bevétel volt betervezve a központi költségvetésbe. A jövő évi költségvetési tervben már 78 milliárd forint Neta bevétel szerepel.

– Tartható-e?

– Úgy tűnik, hogy a Neta nem az a különadó, amivel csak 1-2 éves távon számol a kormány. A bevezetése óta eltelt több mint 10 év azt mutatja, hogy a Netával sajnos hosszú távon számolnak, mint biztos bevétel. A kérdés az, hogy az ágazat szereplőitől így elvont forrásokat milyen fejlesztésekre, beruházásokra költhették volna a gyártók? Mert ezek az adott esetben a Neta likviditási hatásai miatt elmaradó beruházások tovább erősítik technológiai lemaradásunkat a versenytárs élelmiszergyártókkal szemben. 

– Mennyiben váltotta be ez az adóforma a kormány gazdasági reményeit?

– Ha gazdasági reményekről beszélünk, akkor azt mondhatjuk, hogy beváltotta, hiszen az adót befizetjük. A népegészségügyi célokat tekintve viszont azt kell megállapítunk – most már évek óta folyamatosan –, hogy a Neta nem segít a magyar lakosság elhízásán, vagy általános egészségi állapotán. 

– Van-e értelme egyáltalán a népegészségügyi termékadónak?

– Az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás nem befolyásolható eredményesen adóztatási eszközök alkalmazásával. A különadó több, mint tíz évvel ezelőtti bevezetése ugyanis semmiféle népegészségügyi statisztika szerint nem hozott javulást sem az elhízottság elterjedtségében, sem a táplálkozással összefüggő betegségek előfordulásának gyakoriságában.

– Milyen visszajelzéseket kaptak a vállalkozások részéről, mennyiben nehezítette, vagy könnyítette a működésüket mindez?

– A gyártók most úgy érezhetik, hogy az eddigi termékfejlesztéseik hiábavalók voltak. Felmerülhet a kérdés, hogy van-e még értelme energiát, időt és pénzt fektetni a termékfejlesztésekbe akkor, amikor az édesítőszeres termékek és általában az édes íz, valamint a már természetesen jelen lévő telített zsírsavak is adókötelessé válnak. A gyártók számára ez egy rossz üzenet, hiszen ha csökkentik a termékek Neta-köteles tápanyagainak tartalmát, akkor is adót fizetnek, legfeljebb kevesebbet. Előfordulhat, hogy lesz olyan is, aki ezen logika szerint akár vissza is áll egy régebbi receptre, de az is elképzelhető, hogy bizonyos termékek esetében a cukorcsökkentési fejlesztések megkezdését vagy befejezését egy költségszámítással fogják eldönteni: a termékfejlesztés költségei párhuzamba állítva a Neta kötelezettséggel. 

– Milyen alternatívát próbálnak kínálni a kormány számára a bevezetésre tervezett július elsejei időpont kitolásához?

– Tekintettel arra, hogy számos értelmezési kérdés nyitott még, valamint az adminisztratív megfelelés is több időt igényelne, kértük a július 1-i hatálybalépés meghosszabbítását. A felkészüléshez az egy hónapnál is kevesebb átmeneti idő nem elég, minimum több napos időszak lenne indokolt. 

– Felmerül-e a lehetőség most, hogy felvessék: érdemes lenne megszüntetni, avagy átformálni ezt a „chips-adót”?

– Szövetségünk évek óta azon az állásponton van, hogy a Netát ki kellene vezetni, majd minden érintett kormányzati és szakmai szervezettel együtt kellene egy olyan komplex programot kidolgozni, amely valóban javítana a hazai lakosság népegészségügyi állapotán. Egy ilyen programnak része a fogyasztói edukáció a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozásról, a testmozgás és fizikai aktivitás fontosságáról, valamint a termékfejlesztések ösztönzése. 

Forrás: hirklikk.hu