Uniós biztos: az új, helyreállítást segítő uniós eszköz fenntartható pályára állítja az európai gazdaságot

Valdis Dombrovskis, az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a koronavírus-járvány okozta nehéz gazdasági helyzetből való kilábalást segítő, úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló vitán elmonda, az új eszköz hozzá fog járulni a gazdaság hosszú távú dekarbonizációjához és az unió éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseihez. Elő fogja mozdítani a biológiai sokféleséget, a fenntartható növekedés elérését, a körforgásos gazdaság előmozdítását.
    

A digitális technológiákba, az infrastruktúrába való beruházás növelni fogja az unió globális szintű versenyképességét, és hozzá fog járulni ahhoz, hogy az unió ellenállóbbá és innovatívabbá váljon.
    

Elmondta, az eszköz keretében kidolgozott tervek 40 százalékának az éghajlat-politika és a biológiai sokféleség általános érvényesítéséhez, a források legalább 20 százaléka pedig az európai digitális stratégiához és a digitális egységes piac megvalósításához fognak hozzájárulni. Az eszköz keretében végrehajtott tervek forrásainak legalább 7 százalékát hat európai prioritáshoz - a zöld, a digitális átállás, a gazdasági kohézió, a termelékenység és a versenyképesség, a társadalmi és területi kohézió, valamint az intézményi ellenállóképesség finanszírozása - kapcsolódó beruházási és reformintézkedésekre kell fordítani - közölte.
    

A koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó újjáépítési mentőcsomag egyik elemét jelentő 672,5 milliárd eurós (mintegy 229 ezer milliárd forint) értékű pénzügyi eszköz egyik fele kedvezményes hitelként, a másik fele vissza nem térítendő támogatásként lesz majd elérhető a tagállamok számára.
    

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője a felszólalásában azt hangoztatta, hogy a létrehozott újjáépítési alap a jövőről szól, a 21. század Európáját segíti. Szavai szerint nincs olyan kormány, nincs olyan parlamenti képviselő, olyan politikus, aki egyedül, a civilek és az önkormányzatok meghallgatása nélkül el tudná dönteni, hogy mire van szüksége egy országnak a 21. században.
   

"Az a kormány, amelyik nem hallgatja meg az embereket, mímeli a konzultációt, trükközik a párbeszéddel, az a kormány csak lopni akar. Ilyenkor ezt a pénzt közvetlenül az önkormányzatoknak, és a civileknek kell juttatni" - mondta a képviselő.
    

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője a felszólalásában kijelentette: azoknak a véleményét kell meghallgatni az uniós pénzek elosztásáról, akik abban a leginkább érintettek. Azt mondta, a helyi érdekeket képviselő szervezetekkel való konzultációs kötelezettség ellenére Magyarországon sem a vidéki városokban, köztük Szegeden, sem pedig Budapesten nem folyt egyeztetés, a várások vezetői egyetlen lényeges, vonatkozó dokumentumot sem láttak.
    

"Miként ellenőrzi az Európai Bizottság azt, hogy a tagállamok nem szegik-e meg konzultációs kötelezettségüket? Szeged, Budapest, illetve Magyarország és Európa valamennyi települése választ érdemel erre a kérdésre" - fogalmazott a képviselő.
    

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljutatott közleményében azt írta, a csomag felhasználásának előnyben kell részesítenie az egészségügyi fejlesztéseket, a lakhatás biztosítását, a munkahelyek védelmét, valamint a rezsiköltségek érdemi csökkentését. Kijelentette: sajnálatos, hogy az újjáépítési forrásokból Magyarországra jutó összegek felhasználása kapcsán az Orbán-kormány szinte egyáltalán nem vonja be az érintetteket, az unióból érkező pénzeket saját propaganda kampányára használja fel, letagadva, hogy a fejlesztésekre szánt összegeket az EU programja biztosítja.
    

"Grandiózus újjáépítési folyamat előtt állunk, amely csak akkor lehet sikertörténet, ha transzparens, a valódi helyreállítást és újjáépítést szolgálja, de fókuszban tartja a szociális célokat is" - fogalmazott a szocialista politikus.