Vitályos Eszter vezetésével új digitális kört alapítottak a bántalmazás ellen
Vitályos Eszter kormányszóvivő és Király Nóra fideszes országgyűlési képviselő úgy döntöttek, ideje tenni valamit a bántalmazott nőkért – méghozzá digitálisan. Létrehozták a Nők a bántalmazás ellen nevű Digitális Polgári Kört, amely – elmondásuk szerint – olyan közösség lesz, amely „kiáll mindenkiért, akit bántottak, aki félt, aki hallgatott, aki nem merte elmondani, aki elmondta, de nem hitték el, aki túlélte – és aki még benne van”.
A kör célja a tájékoztatás és történetmegosztás – az már más kérdés, hogy hogyan, mert ezt, a bejelentésükből nem sikerült kideríteni.
A mostani bejelentés már a sokadik kormányzati nekifutás a „zéró tolerancia” jegyében. Emlékezetes, hogy legutóbb februárban lendültek akcióba, amikor egy Japánból érkezett nő hiába kérte többször a magyar rendőrség segítségét – gyilkosság áldozata lett. Vitályos akkor mély együttérzéssel jelentette be: „egyetlen segélykiáltás sem maradhat válasz nélkül.” Azóta úgy tűnik, a segélykiáltások továbbra is visszhangban maradnak.
Persze nem ez volt az első alkalom, hogy a kormány kampányszerűen fellép a nők elleni erőszakkal szemben. Már 2020-ban is meghirdette a „zéró toleranciát” az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judit. Azóta sok minden történt – kivéve mondjuk az Isztambuli Egyezmény ratifikálása, amit a kormány továbbra is „genderpropagandának” tart, és nem hajlandó elfogadni. Pedig abban konkrét intézkedések is lennének, például menedékházakról, jogvédelemről, megelőzésről. De hát ki vágyik konkrétumokra, amikor lehet digitális kört alapítani?
A számok sajnos kevésbé lelkesítőek. Egy tavalyi európai felmérés szerint a magyar nők 54,6 százaléka élt már bántalmazó kapcsolatban – ez jóval meghaladja az EU-s átlagot, amely „csak” 31,8 százalék. A kutatás külön érdekessége, hogy a magyar kormány nem volt hajlandó részt venni benne, így végül független kutatók végezték el a munkát. A számok azért így is elég beszédesek.
És hogy mi történik Brüsszelben? Az Európai Parlament tavaly megszavazott egy jogszabályt, amely szigorítaná az online zaklatás és a nők elleni erőszak kezelését a tagállamokban. A javaslat több mint 500 igen szavazatot kapott, 27-en nemet mondtak, 72-en tartózkodtak – köztük a kilenc fideszes képviselő is. Bizonyára ők is csak kivárnak, talán a következő digitális körig.
Addig is marad a posztolás, a közösségi média és a jól ismert mondatok, miszerint „egyedül senki sincs”, miközben a menedékházak száma továbbra is kritikusan alacsony, az áldozatsegítő rendszer pedig gyakran már csak a legrosszabb után kapcsolódik be – ha egyáltalán.
