A török hódoltság időszakát járja körbe a Pécs Története Alapítvány új kötete

2020. november 25. 14:12 2020. nov. 25. 14:12

December 15-én jelenik meg a Pécs Története Alapítvány harmadik nagymonográfiája, mely a török hódoltság korszakában létező Pécset mutatja be 1543 és 1686 között.

A nyolc kötetesre tervezett sorozat most megjelenő része (Pécs története III. A török hódoltság idején 1543-1686) átfogó képet nyújt a város hódoltság alatti életéről, egyben arra is megpróbálnak a szerzők (Sudár Balázs, Varga Szabolcs, Varga J. János) választ adni, hogy az oszmán uralom csak rombolt a városban, vagy épült is a hódoltság alatt Pécs. Bár a mű tudományos igénnyel készült, de olvasmányos stílusban (képmellékletekkel és térképekkel), így hasznos és érdekes könyv lehet mind a szakembereknek, mind pedig a laikusoknak.

A kötetet december 16-án 16 órától mutatják be online formában, amelyre ezen a linken lehet regisztrálni.

A Pécs Története Alapítvány közlése szerint december 24-ig 25 százalékos kedvezménnyel lehet megrendelni a kötetet ezen a linken keresztül.

Dr. Vonyó József, az MTA doktora, a kötet főszerkesztője a következőképp ajánlja az alapítvány, a Kronosz Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös kiadásában megjelenő kötetet:

"A magyar társadalom nagy részének e korszakról alkotott képét régi – a korabeli valóságot torzító – sztereotípiák uralják: török hadak dúlása, a magyar lakosság kifosztása, évszázados értékek elvesztése, meg a hódítók ellen küzdő magyar végváriak hősiessége. A török források pedig virágzó városról írnak.

Melyik álláspont igaz? Mi lett a jelentős középkori város sorsa 1543 után? Virágkort vagy pusztulást hozott Pécsre a török uralom? Az oszmánok csak romboltak, vagy értéket is teremtettek?

Ezekre a kérdésekre keresik a választ a korszak kiváló kutatói – szigorú szakmai szempontok alapján. Az eddigi szakirodalom kritikai elemzésére és új forrásanyag feltárására alapozott munka hiteles képet ad a város oszmán igazgatásáról és a térségben betöltött politikai, katonai szerepéről épp úgy, mint a lakosság arányainak és helyzetének alakulásáról, a muszlimok és keresztények viszonyáról. Árnyalt képet kap az olvasó a sokszínű gazdasági és a kulturális életről, mely révén Pécs a 16–17. században egyszerre lehetett a magyarországi hódoltság egyik legjelentősebb muszlim vallási és kulturális központja, a 16. században az unitárius vallás Erdély mellett meghatározó centruma, a 17. században pedig a jezsuita rend révén a katolikus megújulás fontos bázisa. A szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy az oszmánok nemcsak romboltak, hanem jelentős értékkel gazdagították is a várost. Pusztulását pedig nem maga a török uralom okozta, hanem a katonai akciók – a költő Zrínyi Miklós 1664. évi támadása és a felszabadító háború.

A kiváló turkológus, Fodor Pál szavaival: „... ennek a kötetnek nemcsak az az érdeme, hogy teljes, pontos és világos képet ad Pécs hódoltság alatti életéről és sorsáról. Hanem az is, hogy aki elolvassa, az egész korról, az egész török hódoltságról is átfogó képet kap.”

 

Címlapkép: Jakováli Hasszán dzsámija és a minaret a Kórház téren napjainkban - Fotó: Pécsi STOP

Forrás: Pécsi STOP