Húsvéti szent három nap

A húsvét mozgó ünnep, amelynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Hazánkban az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa 1771-ben pedig két napra csökkentette. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod! 

Húsvét

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. Húsvétkor ér véget a 40 napig tartó böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás, innen származik az ünnep magyar elnevezése is. Húsvét az egyházi év mozgó ünnepeinek is középpontja. Ezt a napot előzi meg hét héttel farsang vasárnapja és követi ötven nap múlva a pünkösd.

Virágvasárnap

A tél végét, a tavasz közeledtét a virágvasárnap jelzi, amely a húsvét előtt egy héttel van. A római egyház elnevezése szerint pálma-vasárnap. Virágvasárnap ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták. A körmenet népe a falakon kívül gyülekezett. Itt történt a pálmaszentelés. Azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, azt a tavasszal korán bimbózó ágak – fűzfa, rekettye – helyettesítették, mint nálunk a barka. Ezért a szertartást nálunk barkaszentelésnek is nevezik. 

Nagyhét

A nagyhét a nagyböjt (húsvét előtti negyven napos előkészületi időszak) utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap. Legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat.

Nagycsütörtök

A keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Az esti szentmisében a glória után a harangok megszólalnak, de azután elnémulnak, s helyüket a fakereplők foglalják el. E némaság a Krisztus kínszenvedésekor elnémult apostolok félelmét és a gyászt jelképezi. Mondják, elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra.

Nagypéntek

A keresztény felekezetek szerint a húsvét előtti péntek. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kereszthaláláról.

Nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra. Ezen időszakra is több hiedelem esik. Nagypénteken nem sütnek kenyeret, sőt, a tüzet sem gyújtják be, mert a kenyér kővé válik. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, a nagypénteket pedig különösen, mert a keresztény egyházban ez Jézus megfeszítésének emléknapja.

Nagyszombat

A húsvéti örömünnep kezdete. Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely a VIII. századból eredő pogány szertartás, ezt követi a keresztvíz-szentelés. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából.

Az ősegyházban a nagyhét három utolsó napján Krisztus halálának emlékezetére eloltották a gyertyákat és csak a föltámadás ünnepére gyújtották meg újra. A katolikusoknál a nagyszombat liturgiájában az új tűz meggyújtása Krisztus sziklasírból való föltámadásának, maga az új tűz a feltámadott élet jelképe. A germánok isteneik tiszteletére tavaszi tüzet gyújtottak, hogy elégessék a tél, sötétség, pusztulás démonait, és így földjeik termékenységét biztosítsák.

Húsvét vasárnap

A húsvét napjainkban a keresztények legfontosabb ünnepe, de a valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünneppel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét hétfő

A húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A magyarázat szerint, a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket.

Húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Országszerte húsvét hétfőn indulnak locsolkodni a legények. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami a locsolás egykori módjára utal, hiszen gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt, a két világháború között vált fokozatosan általánossá. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod! 

Forrás: Hírklikk 

Címlapkép: Illusztráció, Pexels