Vírusszelidítő Pécsett, a Nick Galériában
„Terjedési jelenségek. Virális hálózatok” címmel, a Ludwig Múzeum után Pécsett, a Nick Galériában nyílt meg a világhírű fizikus és hálózatkutató, Barabási Albert-László és csapatának kiállítása.
Barabási Albert-László fizikust, hálózatkutatót valószínűleg senkinek sem kell bemutatni. Egyike azoknak az ikonikus, kortárs gondolkodóknak, akik jelen időben formálják a világról alkotott képünket. Barabási kutatásainak középpontjában a dolgok és jelenségek közötti, többnyire láthatatlan összefüggések keresése, az ismétlődő mintázatok felderítése áll, amelyek összekapcsolják a természetet, a társadalmat, a nyelvet és a kultúrát. Miközben a világ élvonalában dolgozik csapatával, a BarabásLab-bel, remek tudomány-kommunikátorként terjeszti és népszerűsíti olyan tudományág újdonságait, mint a hálózatkutatás. Jelentős részben az ő munkájuknak köszönhetjük, hogy másként pillantunk a körülöttünk lévő világra, mint korábban: az összefüggések, a rejtett kapcsolódások hálózatokba szerveződve és megjelenítve alapvető változásokat hoztak a 21 század tudományos ismeretei terén. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod!
A Barabásilab hosszú évek óta foglalkozik terjedési jelenségek vizsgálatával, így vírusok modellezésével. A hálózattudomány eszközeivel vizsgálják a biológiai és elektronikus úton terjedő fertőzések mintázatait, legutóbb a Covid ellen potenciálisan sikerrel bevethető gyógyszerek kiválasztásában is közreműködtek.
A COVID-19 pandémia előtt egy évtizeddel a BarabásiLab mobiltelefon-adatokat használva térképezte fel, miként terjednek az akkor újonnan megjelent mobiltelefonvírusok, és írta le a fertőzés terjedésének rejtett mintázatait. A laboratórium által felfedett viselkedésmód meglepően hasonlít ahhoz, amit a COVID vírusának aszimptomatikus terjedése kapcsán figyeltek meg.
A BarabásiLab adatmegjelenítő módszerei és technikái, vizuális tárgyai (ún. adatszobrok) relevánsak lehetnek a vizuális művészetek, a kortárs képzőművészet bizonyos topicjaiban is. Annál is inkább, mivel Barabási – aki egyébként eredetileg szobrásznak készült - sok esetben a művészeti médiumok megjelenítő eljárásait alkalmazza a saját kutatásai segédeszközeiként. A vizualizálás egyszerre szerszám és cél számára, amennyiben szemléletes lehetőség arra, hogy az előzetes elképzeléseket, vagy a kutatás adott fázisának modelljeit megjelenítse, ellenőrizze vagy tovább alakítsa segítségükkel. Így került sor számos helyen, rangos művészeti intézményben (pl. Serpentine Gallery) Barabási-munka bemutatására, ahogyan jelenleg is látható kiállítása Németországban a karlsruhei ZKM-ben. Magyarországon a budapesti Ludwig Múzeumban rendezett önálló kiállítás (Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve) foglalta össze tevékenységét és mutatta be azt a vizuális nyelvet, amit a labor kifejlesztett.
Ez is érdekelhet: Szombaton debütál a Pécsi Nemzeti Színház színpadán a Valahol Európában - Neked van már jegyed?
Pécsett a Ludwig és a Nick Galéria együttműködésében olyan, a művészet és a tudomány határán megjelenő vizualizációkat bemutató kiállítás mutatkozik be, amely egy szűkebb témára fókuszálva, azt kicsit bővebben kifejtve, nagyrészt a labor hálózati formában terjedő jelenségekkel - konkrétan: vírusok, álhírek, terjedési mintázatok stb. - kapcsolatos kutatásai láthatók.
A kiállítás kurátorai: Készman József művészettörténész és Pál Zoltán, Munkácsy-díjas szobrászművész. A Pécsi STOP legfrissebb híreit itt találod!
A kiállítás december elejéig látogatható. Részletek itt!
