A PTE második plénuma szinént elutasította a modellváltást

2021. január 27. 17:41 2021. jan. 27. 17:41

Az első plénumhoz hasonlóan a tegnap megrendezett második eseményen is elutasították a modellváltást. A hét második felében szavaz a Szenátus arról, hogy megkezdi-e az egyetem az alapítványi átalakulást kezdeményező tárgyalásokat.

"A PTE hallgatóinak és alkalmazottainak 2021. január 25-én tartott plénuma – a keretfeltételektől függetlenül – elutasítja a modellváltást"- olvasható a FREE PTE nevezetű Facebook-oldalon megjelent közleményben.

Tudatták, hogy a plénum résztvevői elvetik azt az eshetőséget, hogy a PTE autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között, hiszen:

A plénum résztvevői nem látnak esélyt arra, hogy a PTE autonómiája megmaradjon alapítványi keretek között, ugyanis

a) a modellváltást követően a kuratórium és az egyetem képviseleti szervei közt alárendelt viszony jönne létre, nem pedig egyenrangú;

b) az alapítványi egyetemeken minden választott testületnek annyi joga maradna, amennyit a kuratórium és az alapító okirat hagyna nekik;

c) az akadémiai autonómia egyértelműen sérülne, ha külső szerv, nem pedig a szenátus, vagyis az egyetem választott testülete döntene abban, hogy ki milyen anyagot és kit taníthat;

d) az ígért gazdasági autonómia pusztán látszólagos, hiszen az egyetem kitett lenne a piaci feltételeknek, ami egy független tudományos műhelymunkát és kutatást folytató intézmény esetében megengedhetetlen: profilszűküléshez, kis létszámú, de értékes és jelentős tudományos (nem piaci) eredményeket elérő képzések megszüntetéséhez vezetne.

2. A plénum résztvevői szerint a minőségi felsőoktatást az szolgálná a legjobban, ha a jelenlegi közalkalmazotti státusz megmaradna, ezen felül pedig az egyetemi alkalmazottak (oktatók, és más dolgozók egyaránt) béremelést kapnának. A jelenleg beígért béremelés csupán az oktatókra vonatkozik, az egyetemi dolgozókat nem érinti. A közalkalmazotti státusz elvesztése a nem-oktató közalkalmazottaknak jelentené a legnagyobb hátrányt és veszélyt; ők piaci alapon nem fognak tudni elhelyezkedni ebben a régióban.

3. A plénum résztvevői úgy ítélik, hogy a modellváltás következtében az önkormányzatiság csorbulni fog. Felszólítjuk a Hallgatói Önkormányzatok képviselőit, hogy haladéktalanul keressék fel választókerületük egyetemi polgárait, és megbízható, transzparens felmérések útján kérjék ki a hallgatóság véleményét! A hallgatói képviselet a szenátus negyedét adja, így a hallgatók akaratának közvetítése kiemelten fontos. A plénumon résztvevők azt javasolják, hogy az intézetek, tanszékek munkatársai (nem csak az oktatók!) saját autonóm önkormányzati módjukon, nyílt vita és szavazás után a Kari Tanácsokban képviselőik útján nyilvánítsanak véleményt, amelyet az adott KT szavazati határozatban megerősít, és amelyet az adott kar szenátorai képviselnek a szenátusi ülésen!

4. A plénum úgy látja, hogy a modellváltás veszélyeztetheti a hátrányos helyzetű hallgatók oktatásba való bekerülését, fokozhatja lemorzsolódásukat. Nincsenek hivatalos információk az államilag finanszírozott helyek, illetve az ösztöndíjak változásáról. A dél-dunántúli régióban kiemelten fontos, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat támogatóprogramokkal segítsük az egyetemre való bekerülésben és bennmaradásban is, márpedig az ösztöndíjak megállapítása és folyósítása áttekinthetetlen a modellváltott egyetemeken.

5. Szegény régióban ténykedő, annak sorsát alapjaiban meghatározó, nagy történelmű és sokkarú, színes egyetemként proaktív magatartásra van szükség. Az egyetem egy nagy autonóm szervezet, amely csak akkor tud partner lenni, ha autonóm módon tud dönteni. Ideológiai-politikai kiszolgáltatottság esetén ez nem lehetséges. Az egyetem nemcsak piaci szereplő, hanem kultúra- és értelmiségképző erő. Ugyan az egyetemet is gazdasági egységként kell működtetni, de gazdasági érdekek nem helyettesíthetik a kulturális értéket. Küzdeni kell az egyetem autonómiájáért!