Átvilágítás: 29,06 milliárdos kötelezettség-állománnyal vették át a várost Péterffyék

2020. szeptember 25. 12:28 2020. szept. 25. 12:28

Véget ért a pécsi önkormányzatnak és a hozzá tartozó cégeknek és intézményeknek az átvilágítása, melyet azért rendelt meg az új városvezetés, hogy pontos képet kaphasson arról, milyen állapotban is vették át a várost az előző vezetéstől. Az audit szerint az intézmények és a cégek összevont kötelezettség-állománya 29,08 milliárd forintot tett ki tavaly október 31-ei fordulónappal.

Sajtótájékoztatót tartott pénteken Ruzsa Csaba alpolgármester és dr. Schmuck Roland, a költségvetési és gazdasági bizottság elnöke arról, hogy elkészült az önkormányzat gazdálkodásának átvilágítása, mely azt a célt szolgálta, hogy az új városvezetés megismerhesse, milyen pénzügyi helyzetben vették át a várost az előző vezetéstől.

Ruzsa Csaba elmondta, az átvilágítási dokumentum körülbelül 81 oldalas, az anyag célja többek közt az is, hogy lehessen látni, a tavaly október végi állapotból hová sikerül majd eljutni 2024-re. Hozzátette, könyvvizsgálók lettek felkérve a vizsgálatra, nem az önkormányzat végezte el a munkát. Semmiféle olyan megjegyzés nincs az anyagban, ami nem pénzügyi jellegű megjegyzés lenne, szakmai a dokumentum. Hosszú egyeztetési folyamat volt, amit a koronavírus is hátráltatott, körülbelül két-három hónappal lassította le a munkát. Az átvilágításnak az is célja volt, hogy lássa a városvezetés, hogy egy-egy cég konkrétan milyen állapotban van, ez a későbbi fejlesztéseknél jöhet jól, hogy ennyire alaposan megismerték a városi cégeket és intézményeket - magyarázta.

Schmuck Roland bizottsági elnök arról beszélt, hogy az átvilágításkor 8,5 milliárd visszafizetési kötelezettsége volt az önkormányzatnak, ez továbbra is fennáll (ez az állami mentőöv - a szerk.). Ezen felül viszont érdekes számokat mutatott ki az audit - tette hozzá.

A tavaly október 31-ei zárónapon az önkormányzati tulajdonú társaságok 15 milliárd forintnyi kötelezettséggel rendelkeztek, ez konkrétan úgy épült fel, hogy 2019-re szólóan körülbelül 2 milliárd forintos rövid lejáratú kötelezettsége volt a cégeknek. Ezen felül - tehát amik 2020-ban és utána járnak le - 11,1 milliárd forint nagyságrendű kötelezettsége van a cégeknek, és ezeken kívül még vannak másfajta kötelezettségszerű elszámolásai a társaságoknak 651 millió forint értékben - magyarázta Schmuck Roland.

Hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek vannak a cégeknél, a hosszúak 6,6 milliárd, a rövidek 8,6 milliárd forint értékűek, és a rövid lejáratú kötelezettségek 2019-re vonatkoznak. Az átvilágítást végző cég nem vizsgálta, hogy mi lett ezekkell a kötelezettségekkel, az nincs benne a jelentésben, hogy mi történt 2019. december 31-én, mint ahogy az sem, hogy mi volt 2018. december 31-én. A cég egy statikus állapotot mutatott ki, nem egy dinamikusat - mondta el a bizottsági elnök.

Schmuck Roland kijelentette,

"az intézmények és a cégek összevont kötelezettség-állománya 29,08 milliárd forintot tett ki tavaly október 31-ei fordulónappal. Ha csak a hosszú távúakat veszik figyelembe, az 18,36 milliárd forintot tesz ki. Ez egy nagyon jelentős összeg"

- tette hozzá. 

A bizottsági elnök kitért arra is, hogy a tavaly október végi fordulónapon a pénzügyi teljesítés alapján a költségvetési bevételek és kiadások különbözete 8,38 milliárd forint volt pozitív előjellel. Ennek az a magyarázata, hogy a bevételek nagy része október előtt teljesült (mint az iparűzési adóbevételek például), a kiadások egy része viszont nem teljesült. Ez a szám pénzügyileg helyes, de költségvetés szempontjából nem helyes. A bevételi és kiadási előirányzatok különbségét kell nézni, ezt az audit cég kiszámolta, az október 31-én hatályos költségvetési kiadás 19,26 milliárddal haladta meg a költségvetési bevételeket. Ez az egyenleg a valós kiadások és bevételek közti különbség egyenlege - fejtette ki.

Az átvilágító cég azt derítette ki, hogy az önkormányzat több kifizetést halasztott, miközben a bevételek beérkeztek már, ezt köznapi nyelven úgy lehet magyarázni, mintha kvázi maga előtt görgetné az önkormányzat az adósságot - vázolta a bizottsági elnök. Azt ugyanakkor nem vizsgálta az átvilágítást végző cég, hogy 2018. októberében miképp állt az anyagi helyzet, és azt sem vizsgálták, hogy ennek a -19,26 milliárd forintnak mennyi része volt meg 2018. végén, és mennyi keletkezett tavaly.

"33,7 milliárddal haladják meg a kiadások a bevételeket az önkormányzat intézményeinél és cégeinél összesen, a lekötött összegek figyelembevételével. Gyakorlatilag ekkora az összeg, ami a folyamatos működésben hiányzik"

- foglalta össze Schmuck Roland.


Ruzsa Csaba alpolgármester arról beszélt, hogy azért vannak átcsoportosítási lehetőségei az önkormányzatnak, mint például az új vásárcsarnoknál is történt ez. A kötelezettségállomány vizsgálatakor 29,08 milliárdos számot állapítottak meg az átvilágítók, illetve vannak olyan cégek a tavaly október végi fordulónappal nézve, amelyeknél tőkeproblémák vannak: ezek a Tüke Busz Zrt., Pécsi Kommunikációs Központ Kft. (de a cégnek sikerült fejleszteni a saját, piaci alapú bevételeit Ruzsa szerint), és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. 

Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat működési támogatási tömege 2019-ben több esetben nagyon jelentősen bővült, ami azt mutatja, hogy az előzetes pénzügyi tervezésnél mennyire voltak stabilak a tervezési számok. Az a tervezési módszer, ami eddig volt, az olyan kockázatot jelent, ami miatt működési hiány termelődhet és ez a hosszabb távú fejlesztéseket alááshatja. A 2020-as költségvetésben már megjelent ennek az elkerülése, de a járványhelyzet beleszólt. Ezért kell az önkormányzatnak sokkal erősebben kontrollálnia a cégeinek és intézményeinek költségeit, ezért neveztek ki pénzügyi felügyelőket egyes cégekhez, és ehhez a munkához az államkincstár segítségét is igénybe vették. Ezek kellenek a hosszabb távú pénzügyi stabilitás megteremtéséhez - mondta el.

Ruzsa szerint nem a pénzügyi adósság a legnagyobb problémája Pécsnek, hanem az elmaradt fejlesztések (utak rekonstrukciója, épületek felújítása), amik kihatnak az önkormányzat pénzügyeire. Jelentős kötelezettségi teher van, illetve a pécsiek által elvárt fejlesztések költségeit is számolni kell, ez nem lesz könnyű, de dolgoznak ezen - magyarázta az alpolgármester, és hozzátette, hogy az átvilágítás dokumentuma nyilvánosan elérhető lesz. Hozzátette, reméli, az uniós források beérkezésével a 33,7 milliárdos összeg alacsonyabbá tud válni.

Ruzsa Csaba újságírói kérdésre elmondta, hogy idén a koronavírus-járvány miatt közel 20 százalékkal fog visszaesni a helyiadó-adóbevétel, ez olyan 2 milliárd forintot jelent, 2020-2021-re összesen 4 milliárdos kieséssel kalkuláltak. Emellett viszont próbálják a városi cégeknél a fluktuációt lejjebb szorítani, korábban bizonyos területeken sok volt a humán erőforrás mozgása - magyarázta. Schmuck Roland hozzátette, a megismert számok alapján tervezték az idei költségvetést, ami takarékosra lett véve már a koronavírus előtt is.

Újságírói kérdésre az is elhangzott, hogy 4,9 millió forintért folytatta le a nyertes cég az átvilágítást, a 8,54 milliárdos tartozás kapcsán pedig több körben zajlik a tárgyalás a Belügminisztériummal, hogy milyen megállapodás szülessen (kell-e ingatlant átadni, stb.), de Ruzsa úgy érzi, hogy minden kormányzati szereplő abszolút szakmailag áll hozzá az ügyhöz.  

Forrás: Pécsi STOP