Augusztus 14-én tartják a máriakéméndi kegytemplom főbúcsúját

A máriakéméndi kegytemplom története egészen a középkorig nyúlik vissza. Valaha itt a Karasica-völgyében feküdt a régi Kéménd falu, s annak első temploma az 1330-as években már állt. A későbbi, 15. századi Szent Miklós templomról bizonyosan tudjuk, hogy az a mai kegytemplom helyén épült meg. Ezt a törökök a 17. század végén lerombolták, de a szentély falai épségben megmaradtak. A hely tiszteletét mutatja, hogy még romos templomnál is miséztek időnként a szomszédos települések papjai.

A környékbeli falvak a 17. század végére kihaltak, s csak a 18. század első felében népesültek be ismét a vidák, részben horvát, de főként német ajkú lakossággal. Kéménd nem a régi helyén, hanem attól 1 km-el délebbre, a mostani falu területén alakult újjá, a romos Szent Miklós templom pedig még a 18. század első felében is látható volt a régi temető mellett. 1740. április 5-én, öt kislánynak Szűz Mária jelenésben volt része az omladozó templom mellett, majd a jelenések ismétlődtek, így többen is megtapasztalták a csodát. Napról napra egyre több zarándok érkezett. A nép ezért a saját erejéből megkezdte a régi romos templom elbontását, és egy nagy barokk templomot emeltek, úgy, hogy a középkori gótikus templom szentélyét meghagyták. 33 év után, 1773-ban XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a kegytemplomnak. Ettől fogva évente 7 búcsút tartottak, de tömeges zarándoklatokat tavasztól őszig szinte minden hétvégére szerveztek a környék településeinek plébánosai.

A 20. század második felétől a szeptemberi, Kisboldogasszony napi búcsúk nyertek nagyobb teret, ami országos rendezvénnyé vált, ilyenkor érkeznek a németek. Szerencsére a főbúcsú ünnepe is egyre többeket vonzz, idén augusztus 14-én, vasárnap lesz. Az ünnepi szentmise 16 órakor kezdődik a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplomban.

Közlekedési lehetőségek: Pécsről a Távolsági Autóbusz-állomás (11-es kocsiállás) 13.10-kor indul a busz, mely Máriakéménd, kegytemplomhoz 13.54-kor érkezik. Másik lehetőség, Pécsről (8-as kocsiállás) 14 órakor indul busz Pécsváradra, onnan tovább 15.15-kor, mely Máriakéménd, kegytemplom megállóhoz 15.55-kor érkezik. Mohácsról 12.45-kor (2-es kocsiállás), Bólyról 13.09-kor indul járat Szederkénybe, onnan Máriakéméndre 13.45-kor. Hazatérés: Máriakéménd, kegytemplomtól 18.50-kor indul közvetlen járat, mely Pécsre 19.31-kor érkezik. Ugyanerről a járatról Szederkényben átszállási lehetőség van 20.04-kor Bóly, illetve Mohács felé.

Nagyboldogasszony, Szűz Mária mennybevétele a legnagyobb Mária-ünnep és egyben Magyarország patrónájának is ünnepe, Mária elszenderülésének, halálának a napja, amikor a földi létből testével-lelkével együtt egyenesen a mennyei boldogságba jutott. Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta, és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben erre a napra, augusztus 15-ére hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és különös, hogy 1038-ban éppen ezen a napon, augusztus 15-én, halt meg.

A felajánlás nyomán a magyar történelem évszázadaiban a közjogban is érvényesült a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre való zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje. 1945 előtt Nagyboldogasszony napja munkaszüneti nap volt hazánkban.

Az ünnephez számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy ezen a napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt". A másik ismert hagyomány a mezei virágokból készített csokor megszentelése. 

 

Máriakéménd búcsújáró kegyhelye az elmúlt években folyamatosan szépül és újul meg. A kegytemplom felújításának I. üteme (tetőcsere) 2021-ben lezárult, és immár két évvel ezelőtt további anyagi forrásokat kapott a Máriakéméndi Német Önkormányzat a templom további felújítására. A hívek és a máriakéméndi kegyhelyet szeretők már nagyon várják, hogy a templom renoválása mielőbb folytatódhasson, hogy Máriakéménd ősi kegyhelye az ide érkező zarándokoknak hitet, és lelki feltöltődést adjon a küzdelmes mindennapokban.