"Az orbáni rendszer egy hadigazdasági rendszer, amelyet csak állandó hadi helyzetben lehet működtetni"

2018. április 5. 23:32 2018. ápr. 5. 23:32

Fórumot tartott csütörtök este Pécsen Mellár Tamás független jelölt, vendégei Petschnig Zita közgazdász és Kéri László politológus-szociológus voltak. Az eseményen elhangzott, a civileknek újra meg kell tanulnia az önszerveződést, és az Orbán-rendszerből már nincs sok hátra.

Csütörtök este tartott teltház előtt fórumot Mellár Tamás független jelölt Pécsen a Corso Hotelben, meghívottjai Petschnig Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Kéri Lázló politológus voltak.

Mellár a fórum elején elmondta, meghívottjait még 1982-ben ismerte meg egy balatonfenyvesi táborban - majd átadta a szót.

Távolról jónak tűnik a magyar gazdaság..

Petschnig Zita a kormányváltás szükségességének gazdasági vonzatairól beszélt. Ő úgy látja, makrogazdasági szinten, messziről nézve jónak mondható az ország gazdasági helyzete, hiszen az infláció és az államháztartási hiány sem szaladt meg és az államadósság is csökkent, a foglalkoztatottság nőtt.

Ezekhez azonban Petschnig szerint a magyar kormány intézkedéseinek nem sok köze volt, ezt mutatja, hogy a 4 százalékos GDP-növekedés az egész kelet-közép-európai régióhoz viszonyítva nem mondható kiugrónak. A közgazdász úgy vélekedett, a rendszert az uniós források beáramlása, a tartósan külföldön élők hazautalása működtette az elmúlt 8 évben, ebből lett a 4 százalékos növekedés.

..Közelebbről már kevésbé

Ha ezek a külső hatások nem lettek volna akkor a GDP-arányos növekedés 2 százalékon állt volna. A külső segítő hatásokra a Fidesz-kormány pedig nem tartalékképzéssel reagált, hanem a jólétet növelte (béremelések például), de mindezeket csak és kizárólag azért tette, hogy megnyerje a soron következő választást - sorolta az érveket. Miközben a régió más országaiban az uniós forrásoknak köszönhetően két számjegyű volt a növekedés, Magyarországon ez egy számjegyű maradt.

A közgazdász szerint hosszabb távon nem növekedett erőteljesen a magyar gazdaság, noha az elmúlt uniós ciklusban 8 ezer milliárd forint érkezett (az előtte lévő ciklusban pedig 14 ezer milliárd forint) az országba. Mégis, a Fidesz-éra alatt a termelékenység és a versenyképesség csökkent, és az államadósság emelkedése is csak a magánnyugdíjpénztárak (manyup) "államosítása" miatt állt meg egy időre. Hozzátette, ez lopás volt, és mostanra kiderült, hogy nem volt igaz a Fidesz vezetőinek akkori állítása, hogy ez a pénz majd visszakerül a volt manyup-tagokhoz. Arra is kitért Petschnig Zita, hogy ennek és a demográfiai változásnak köszönhetően 2030-ra a jelenleg ismert nyugdíjrendszer meg fog bukni, és ez a dátum egyáltalán nincs messze.

A forráselvonások és a felesleges hitelek a jövőt ássák alá

A tudományos főmunkatárs kitért arra is, hogy az elmúlt 8 évben az oktatásból, egészségügyből, környezetvédelemtől elvont források a magyar gazdaság és munkaerő képességeit ásta alá hosszabb távon. Az innováció és a teljesítmény leértékelődött, és a gazdaságban is egyre inkább a kapcsolatrendszer lett a fontos. Véleménye szerint ezek miatt a beruházási ráta is csökkent, és míg külföldön egy kilométernyi vasút megépítéséhez elég átszámítva 200 millió forint, addig itthon ez 4,5 milliárd forintba kerül - mert sokfelé kell leosztani a pénzeket.

Az ország eladósításának témáját is érintette a közgazdász, aki szerint a Paks II-re felvett 3000 milliárdos orosz hitel, vagy a Budapest-Belgrád 1000 milliárdos kínai hitele, de akár a Budapest-Kolozsvár gyorsvasút terve (aminek csak az előkészítése 1 milliárd forintba kerül) sosem fog megtérülni. A paksi bővítésre felvett hitelt 2047-ig kell évi 5-6 százalékos kamattal fizetni, számítások szerint a Kolozsvárig tervezett gyorsvasút több mint 500 év alatt térülne meg - sorolta.

Mindezek együtt járultak hozzá ahhoz, hogy a tehetséges fiatalok már külföldre mentek, a hazai tőke nem tudott érdemben fejlődni, ezek miatt pedig az ország kiüresedik és elöregedik. Zárszavában hozzátette, ő emiatt támogatja Mellár Tamást, hogy ezt a folyamatot még meg lehessen állítani.

Re-feudalizálódás indult be a Fidesz-éra alatt

Kéri László politológus-szociológus felszólalása elején elmondta, érdekes volt az az 1982-es balatonfenyvesi nyári tábor, mert feltűnt ott egy izgága KISZ-titkár is, akinek nagy jövőt jósoltak akkor többen - Gyurcsány Ferenc volt a kérdéses figura. Hozzátette, '83-ban is feltűnt egy másik izgága ember a táborban, akinek ugyancsak nagy és komoly jövőt jósoltak már akkor - ő pedig Orbán Viktor volt.

Kéri előadásában a Fidesz utolsó, 2010-ben készült kormányprogramját idézte fel, illetve ehhez mérte az azóta történt dolgokat.

A társadalom szerkezetéről elmondta, az elmúlt 8 évben a szociológusok egy re-feudalizációs folyamatot figyeltek meg az országban, miközben a gazdagok és szegények közti különbségek is erőteljesen nőttek. Állítása szerint míg 2010-ben ez a különbség nyolcszoros volt, addig mára már 12-szeresre nőtt a gazdag és szegény rétegek közti különbség szorzója. Mindeközben a legnagyobbtól a kisebb felé haladva mindenütt, települési szinten egyre kisebb pénzelosztó központok létesültek, akik a fölöttük lévőktől függésben voltak, de akik függésben tartották az alattuk lévőket (mint a polgármester a közmunkával a lakosokat egy faluban). Mindehhez egy a régebbi történelmi korokat idéző hierarchizálódás is megjelent - magyarázta.

Kéri szerint ez leginkább az állami szférában látható, de a médiában, kulturális és sportéletben is egyre inkább feltűnik. A szociológusok foglalkoznának is ezzel, csakhogy a kutatási pénzek elosztása is központosított, és csak az kutathat, aki a kormánypártnak kedves.

A politológus kitért arra is, hogy a függési rendszerben körülbelül 2 millió ember az, aki valamilyen szinten jól jár, ez le is fedi nagyjából a Fidesz támogatói bázisát. Mellettük van egy nagyobb, 3,5-4 milliós tömeg, amely ezekből a javakból nem részesedik, és létezik egy 2 milliós tömeg, amelyet nem nagyon ér el a politika (fiatalok, periférián élők).

Az oktatásban is tetten érhető a központosítás és a behódolás, Kéri szerint az például kifejezetten "seggnyalásként" volt értelmezhető, mikor a nyolcadik osztályosok új tankönyvében Orbán Viktor, mint a migrációs hullám megállítója szerepelt.

Mindennapossá vált a korrupció

Kéri elmondta, a Fidesz 2010-es kormányprogramjában szerepelt a közpénz-költések átláthatóságának fontossága is, ezzel szemben az elmúlt 8 év nagyon nem erről szólt, mostanra mindennapossá vált a korrupció. A külpolitikáról szóló részben anno hangsúlyozta a Fidesz, hogy elkötelezett az uniós irányelvek mellett, ehhez képest az elmúlt 8 év másról sem szólt, mint hogy az unió pénzén hadakozott a Fidesz az unió ellen, és egyre inkább autoriter országok (Oroszország, Törökország, Irán) felé nyitnak - vélekedett.

A politológus-szociológus felszólalása végén még elmondta, ma a Fidesszel szemben közéleti szerepet vállalni kockázatot jelent, de muszáj leváltani a kormányt és rendszerét, mert nagyon rossz irányba mutatnak a dolgok. A vasárnapi választáson nemcsak a saját, de a kettővel későbbi generációk sorsáról is szavaznak az emberek, így észnél kell lenni - zárta gondolatait Kéri László.

Hadigazdasági rendszer Orbán rendszere

Mellár Tamás osztotta Kéri gondolatait, és hozzátette, amióta politikusi pályára adta fejét, nem volt olyan nap, hogy ne támadta volna valamivel a Nemzeti Együttműködés Rendszere.

A független jelölt kitért a korrupcióra is, amelyben már "leelőztük" Romániát, és lassan már Bulgária szintjét is eléri Magyarország. Néhány éven belül viszont Románia gazdasági szinten meg fogja előzni az országot - magyarázta.

Mellár Tamás kifejtette, az orbáni rendszer egy hadigazdasági rendszer, amelyet csak állandó hadi helyzetben lehet működtetni, ahol nem számít a termelékenység és versenyképesség. Ehhez viszont állandó külső források kellenek, csak az jól látszik, hogy ezek záros időn belül el fognak fogyni, és ez a rendszer végét is jelenti. Hozzátette, a fideszesek egy része ezért tart ki Orbán mellett, ám nagy többségük csak azért, mert a Fidesz hitet adott nekik, hogy a világ összeesküdött ellenük, és minden rossz eredőjét másban kell keresni.

Kéri László a hit kapcsán elmondta, ha egy párt nem tud identitást kiépíteni, akkor közepes távon elbukik, ebben viszont jó a Fidesz, míg a baloldal kevésbé. Hozzátette, a határon túli magyarok elleni hangulatszítás sem érthető, mert szavazatukon egy-két mandátum múlik mindössze, viszont megint éket vernek magyar és magyar közé. Az identitás-építésben a Fidesz visszaél a lakosság gazdasági tudáshiányával, valamint a nyelvi elszigeteltséggel, hogy a legtöbben magyarul tájékozódnak a világ dolgairól - ehhez pedig, főleg vidéken Fidesz-kézben lévő média van csak. Kéri hozzátette, a magyarságot alapvetően a sérelmi kultúra mozgatja, 1938 és 1963 között nem volt olyan év, hogy valamely társadalmi réteget, vagy csoportot politikai alapon ne üldöztek volna ebben az országban zsidótörvényektől a kuláklistán át a svábok kitelepítéséig.

A politológus-szociológus szerint ezekből áll össze a Fidesz giccses identitása, nem véletlenül erőltetik a retró-adókat és műsorokat, ami olyan, mint használt gumióvszerrel "dugni menni".

A Zsolnay-Ledina háború és a Volvo-beszerzés is a mindennapi korrupciót mutatja

A fórum meghívottjai után a közönség kapott szót, Hofekker Ferenc szakszervezeti vezető arról kérdezte Mellárt, mi a véleménye a Zsolna-Ledina ügyről és a Volvo-beszerzésekről.

Mellár Tamás elmondta, mindkettő eset a mindennapos korrupciót mutatja, a Zsolnay-ügyben ugyanazt akarták elérni, mint anno a vízműelfoglalással. Ez azonban nem jött össze, de 117 munkavállaló két szék közül a padra esett, akikért a fideszes városvezetőknek és képviselőknek kellene helytállni, mégsem történik semmi. Hozzátette, a két baranyai szocialista parlamenti képviselőnek volt javaslata a dolgozók megsegítésére, csakhogy ezt a fideszesek leszavazták.

A Volvo-beszerzésnél pedig az látható, hogy egy közvetítőcégen keresztül körülbelül egymilliárd forinttal magasabb lett a buszok ára, és ezt a hasznot egy behatárolható kör lefölözte. Hozzátette, megválasztása esetén nem fogja hagyni elsikkadni az ügyeket, ám az utóbbinál az reményre ad okot, hogy a holland ügyészség vizsgálódik. A magyarnak is ezt kellene tennie - fejtegette -, csak ehhez vagy máshogy kellene hívni a főügyészt, vagy korrupcióellenes ügyészségre lenne szükség.

Újra meg kell tanulni önszerveződni

Egy hölgy szerint vannak látható jelei, hogy a Fidesz választási csalásra készül, épp ezért úgy vélte, az ellenzéknek ki kell dolgoznia egy forgatókönyvet a kormánypárt újabb nyerése esetére, és nem szabad elcsüggedni, mint ahogy a manyup-pénzek eltüntetése után sem voltak százezres nagy tüntetések.

Petschnig Zita erre válaszul elmondta, a manyup-pénzek elvételénél még nagyfokú volt a bizalom a Fideszben és Orbánban, akik megvezették az embereket, akik miután rájöttek, hogy meglopták őket, szégyenben érezték magukat, és ezért nem léphettek többen.

Kéri László úgy vélekedett, ha megint a Fidesz nyer a választáson, akkor - már csak Orbán Viktor március 15-ei beszédéből kiindulva - a legrosszabbra kell készülni. Hozzátette, lehet, hogy ez a pofon lesz az, ami kimozdítja a választókat abból a kényelmes meggyőződésből, hogy a politika a pártok és nem az emberek dolga. Szerinte az ellenzék is cserben hagyta a választókat mostanra, ám ez a pofon arra jó lesz, hogy újratanulja mindenki az önszerveződés és a szolidaritás módjait, mint ahogy ez Lengyelországban volt a szocialista berendezkedés alatt.

Mellár Tamás elmondta, Márki-Zay Péter a szerdai fórumon azt mondta, április 8-án vagy a Fideszt, vagy az ellenzéket váltják le. Erre Kéri hozzátette, a legjobb lenne mindkettőt. Mellár kitért arra, hogy az értelmiségnek is elő kell jönnie az elefántcsonttornyából és tennie kell a változásokért. De ha véletlenül újra a Fidesz kerülne hatalomba, a független jelölt szerint akkor is látszik, hogy a rendszer már a végét járja, sokáig már nem húzhatja.

Kéri László egy másik kérdésre válaszul kitért arra, hogy egyre hosszabb azoknak a listája, akik az első Orbán-kormány idején még támogatták a Fideszt, ám mostanra már bőven kiábrándultak a pártból és ellene dolgoznak. Egy következő kérdésre hozzátette, a mostani Fidesz már egyáltalán nem hasonlít a 20 évvel ezelőttire, a jelenlegi szereplőket meg Orbán válogatta személyesen, aki "kis nullákat tett nagy nullákká".

A fórum végén Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi ügyvivője is szólt, szerinte a szakszervezetek is kellenek az önszerveződéshez, viszont a társadalomban még mindig nagy az idegenkedés velük szemben, köszönhetően a szocializmus alatt berögzült szakszervezet-képnek. Az önkormányzatiságra is kitért, szerinte ezt az önigazgatási formát nagyon hamar elszegényítették a kormányzatok, ennek lett egyenes következménye az államosítás. Az érdekvédő beszélt az oktatásban tapasztalható központosításról, ami szerinte nagyon sokba kerül, de "cserébe" elnyomja a helyi kezdeményezéseket, és már ebből is egyre többeknek van elege.

Mellár Tamás a fórum végén arra kérte a jelenlévőket, hogy minél többen menjenek szavazni vasárnap.