Azbesztet áshattak el a 110 milliós TOP-projektben

2018-ban nagy hírnek számított, hogy a Somogy és Tolna határán lévő kis faluban, Nakon 110 milliós TOP-pályázat keretében agárlogisztikai központ épül.

A központot a helyi önkormányzat és a Naki Mezőgazdasági Zrt. által alapított Nakoil Kft. hozta létre a volt mezőgazdasági termelőszövetkezet Fő utcai épületében. A létesítményt ebben a 600 négyzetméteres épületben alakították ki, ahol 3,4 tonna kapacitású szárító berendezést helyeztek el; a központ feladata lesz az olajos magvak begyűjtése a termelőktől, és az, hogy a termést szárítással alkalmassá tegye a feldolgozásra. A Nakoil Kft. később 10-15 millió forintos beruházással olajsajtolóval tervezi bővíteni a tevékenységét, a növényi olajat önállóan értékesítenék - erről akkor Soltész Gyula, a kft. ügyvezetője, egyben a Naki Zrt. elnöke beszélt az MTI-nek.

Lapunk úgy tudja, hogy a sajtoló máig nem épült meg, az épületben jelenleg magvakat tárolnak. Ám ennél is riasztóbb hírek jutottak el szerkesztőségünkhöz. Egy a birtokunkba került hangfelvétel arról tanúskodik, hogy a jókora épületről lebontott azbeszttartalmú palaelemeknek csak egy részét helyezték el megfelelően, a többit, egészen nagy mennyiséget egészen egyszerűen eláshatták az épület udvarában. A bontást és a veszélyes anyag elhelyezését elvben egy a beruházással megbízott cégnek kellett volna végeznie, de mi úgy tudjuk: abban helyi közmunkások is jócskán részt vettek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a telek mögötti vízfolyás a közeli halastavakba folyik, így ha információink helytállóak, akár komoly természetkárosítás is történhet a két dél-dunántúli megye határán, ráadásul uniós pénzből.

Az ügyben kerestük Soltész Gyulát, az épületet tulajdonló kft. ügyvezetőjét és Rácz Róbert polgármestert is a céget részben tulajdonló önkormányzattól, valamint ugyanebben az e-mailben a település jegyzőjét. Egyebek mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy pontosan ki rendelte meg az épület felújítását, a szerződés alapján milyen módon, illetve hol helyezték el a tetőről lebontott anyagot, ellenőrizték-e, hogy a munkával megbízott tamási cég a szerződésben foglaltaknak megfelelően járt-e el, igaz-e, hogy a tető bontásában nem csak a cég alkalmazottai, de naki közmunkások is részt vettek, és hogy tárolnak-e az épületben jelenleg olaj készítésére alkalmas alapanyagokat. Kértük azt is, hogy bocsássák rendelkezésünkre az épület felújításával kapcsolatos dokumentumokat, különös tekintettel a szerződés tető bontására vonatkozó részleteire, valamint azokra a dokumentumokra, amelyek a veszélyes tetőelemek megfelelő elhelyezését tanúsítják.

Az érintettek hosszú hetekig tartó várakozás után sem méltattak minket válaszra. Lapunk a Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás elnökéhez, Pintér Szilárdhoz fordul majd – a társulás foglalkozik tagjaik uniós pályázatának elkészítésével, így lehetnek információik és dokumentumaik, amelyeket a cég és a település vezetői nem adtak át.

Kafkai csavar az ügyben, hogy ha valóban ez történt, akkor ugyan mi végre költhet el további 140 milliós uniós pályázati forintot a település egy elnyert pályázatnak köszönhetően éppen az ivóvízminőség javítására...

Így gyilkol az azbeszt

Hogy mire képes az azbeszt, arról egy Heves megyei település tragédiája okán az Index írt cikket.

A cikk szerint az azbeszt elnevezése a görög aszbesztosz – elpusztíthatatlan, olthatatlan – szóból származik. Kémiailag magnézium-szilikát, ásványtanilag szálas szerkezetű rétegszilikát. Ipari felhasználása jelentős volt az 1970-es évekig, sőt Magyarországon jóval tovább, mert noha 1975-ben már jogszabály mondta ki, hogy az azbeszt rákkeltő, 1993-ig engedték használni. Számos ország után nálunk is betiltották már, a felderített felhasználási területekről pedig papíron, fokozatosan, főként akkor, amikor botrányt, riadalmat okozott, veszélyes anyagként ártalmatlanítják. Évtizedekkel ezelőtt kiderült: az azbeszt belégzése halálos, hatására alakul ki a tüdőszövetet károsító azbesztózis és a mellhártyát tönkretevő mezotelióma.

Mindkettő lappangási ideje húsz-negyven év, és mindkettő gyógyíthatatlan. Az azbesztózist az okozza, hogy a belélegzett mikroszkopikus méretű magnézium-szilikát szálak belefúródnak a tüdőszövetbe. A kialakult gyulladás állandósul, emiatt elindul a tüdő visszafordíthatatlan hegesedése, meszesedése, más néven a fibrosis. A szálak a sejtek falát felsértve elhatolnak a tüdőhólyagocskákig, miután pedig ott is megindul a hegesedés, egyre csökken a tüdő oxigénfelvevő képessége, ez fulladásos tünetekben jelentkezik.

És az azbeszt nem „csak” köhögéssel öl: mezoteliómának azt a rosszindulatú daganatfajtát nevezik, amely a belső szervek felszínét borító hártyát támadja meg. Az esetek 70-90 százalékában a mellhártyát, de előfordul, hogy a szívburkot vagy a hashártyát. A tüdőhöz hasonlóan a mellhártya rákos elváltozását is a szövetbe fúródó szilikátszálak okozzák. A szálak körül folyadékot termelő csomók keletkeznek, amelyek egyre inkább gátolják a tüdő működését. Fulladásos, keserves, fájdalmas iszonyat ez. Gyógyíthatatlan. Az azbesztszálak eltávolítása a szövetekből lehetetlen, maguktól pedig nem szívódnak fel. Korai műtét elmaradása esetén nincs esély a túlélésre – írja az Index.

Szerző: Barabás Béla