Betemetik a pécsi „tengerszemet”: folytatódik a Karolina bánya rekultivációja
Újabb szakaszába lépett a pécsi Karolina bánya rekultivációja: a következő egy évben több mint 405 ezer köbméter földet és meddőanyagot mozgatnak meg annak érdekében, hogy végleg eltűnjenek a külszíni szénbányászat nyomai. A munkálatok részeként a bánya mélyén kialakult, sokak által „pécsi tengerszemként” emlegetett tó is fokozatosan megszűnik.
A Pécs északi részén található Karolina bányában 1968 és 2004 között folyt külszíni szénkitermelés. A több évtizedes bányászat eredményeként egy mintegy 80 méter mély bányagödör alakult ki, amelynek alján az évek során összegyűlt csapadékvízből egy körülbelül 28 méter mély tó jött létre.
A közel 300 hektáros egykori bánya több mint húsz éve elhagyatott ipari területként emlékeztet a múlt bányászati tevékenységére. A rekultiváció első üteme 2018-ban indult el, most pedig a második szakasz következik, amelyet az EWC Rekultivációs Kft. végezhet el. A projektre csaknem 600 millió forintos keret áll rendelkezésre, a kivitelező nettó 519 millió forintos ajánlattal nyerte el a munkát.
A 2026. május 1. és 2027. április 30. közötti időszakban összesen 405 ezer köbméter meddőanyagot és földet szállítanak vissza a külfejtés során keletkezett bányagödörbe. A cél, hogy fokozatosan feltöltsék a területet, és kialakítsák annak végleges felszínét.
A munkálatok során a nagyobb kőtömböket kisebb darabokra törik, hogy könnyebben szállíthatók és elhelyezhetők legyenek. Ezzel párhuzamosan folyamatosan szivattyúzzák ki a bányató vizét, amely a feltöltés előrehaladtával végleg megszűnik.
A rekultiváció nemcsak a tereprendezésről szól. Az évek során a bánya területét nagyrészt invazív növényfajok, főként akácok lepték el. A projekt részeként egy hektárnyi területen kivágják ezeket a fákat, majd helyükre őshonos fafajokat telepítenek, hogy hosszú távon természetközelibb környezet alakuljon ki.
A beruházás célja, hogy az egykori bányaterület biztonságosabbá és tájképi szempontból is rendezettebbé váljon, miközben fokozatosan visszailleszkedik a környező természeti környezetbe.
Forrás: Magyar Építők, Sóki Tamás/MTI