Divat habzóbor, ciki a lőre
A fiatalok is a minőségi borokat részesítik előnyben, divat lett a habzóbor és egyébként is erősödik a borkultúra Magyarországon a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület elnöke szerint.
A Pécs-Mecseki Borút 12 éve jött létre, az alapításakor a tagok célja kettős volt: összefogni - és elsősorban marketingmunkával - segíteni a pécsi borvidék kistermelőit és jelentősebb borászatait, ráirányítva a figyelmet a pécsi bor értékeire és egyre javuló minőségére. Erről Gonda Tibor, a Pécs-Mecseki Borút Közhasznú Egyesület elnöke beszélt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klubjában tartott előadásán.
A nagynevű szomszédok (Villány és Szekszárd) mellett kevésbé volt ismert, hogy Pécs és vonzáskörzete is minőségi szőlőültetvényekkel, borokkal bír, elég csak az utóbbi évtizedben újra felfedezett pécsi cirfandlira gondolni. A Szigetvár-Turbék területtől egészen Mecseknádasdig húzódó vidéken, azaz a Pécs-Mecseki Borút területén gyakori és hagyományos szőlőfajta ez. Keresik is a térségbe érkező borkedvelő vendégek.
Mint Gonda Tibor elmondta, az egyesület munkájának is köszönhető, hogy ma már nincs olyan magára adó vendéglátó egység Pécsett, ahol ne lenne kiváló pécsi bor. A pécsi borászok pedig rangos eredményeket érnek el a régiós és az országos borversenyeken, és ami a legfontosabb, hogy kialakulóban van egy tudatos fogyasztói magatartás, amely során keresik a helyi termékeket, a helyi gasztronómiai értékeket a vendégek.
Az egyesület felmérést is végzett a pécsi egyetemen tanuló fiatalok italfogyasztási szokásait illetően. Ebből kiderül, hogy a 18-24 éves korosztály szereti a bort, hogy megnőtt a fogyasztók egészségtudatossága, előtérbe kerül az ital különlegessége és kedvező élettani hatása, így ásványianyag- és az antioxidáns-tartalma. A fiatalok számára fontos, hogy a borfogyasztást élvezetes programokkal kössék össze, ez lehet pincelátogatás, borkóstolás, de fizikai aktivitás is, gondoljunk csak az utóbbi években oly népszerű futóversenyekre (Villányi RozéMaraton). Az egyetemisták arra a kérdésre, hogy milyen borokat szeretnek, 73%-ban a rozét jelölték meg első helyen. Szeretik a fröccsöt, de önmagában, tisztán a bort is. Érdekes megállapítás, hogy a borral kapcsolatos információk még mindig szájhagyomány útján terjednek, a hallgatók a család, a rokonok, az ismerősök véleményére, ízlésére adnak leginkább.
Gonda Tibor megemlítette, hogy ma már a borturizmussal kapcsolatos helyszínek is jelentősen megváltoztak a korábbiakhoz képest. Míg régebben a föld alá képzelték el a bemutatóhelyeket, borkóstolós helyszíneket, addig ma felfelé építkeznek.
A bortermelők körében a Pannon Borrégióban tapasztalható az országban a legnagyobb együttműködési kedv, borrendek, céhek, egyesületek, nonprofit cégek működnek együtt a minőségi borfogyasztás megteremtésének érdekében. Számos jó gyakorlatot, képzést honosítottak meg, Szekszárdon például évek óta működik a Borkultúra Szabadegyetem, de rendszeresen szerveznek borbíráló és borszakértői tanfolyamokat is. Jó példája az összefogásnak, hogy néhány borász közös brandet hozott létre a minőségi igények kiszolgálására. Kitűnő példa az összefogásra Villány is, ahol a bortermelők figyelnek egymásra, átveszik egymás jó gyakorlatait, és élen járnak az innovációban. A kitűnő borok mellett ezért nevezik Villányt az ország legjobb borturisztikai régiójának Gonda szerint.
