Egy fillér állami támogatást sem kapott, végül a pécsi önkormányzat és adományok segítségével készült el a Láthatatlanok, ami most sorra nyeri a díjakat

2022. november 23. 12:29 2022. nov. 23. 12:29

A film rendezőjével, Cs. Nagy Sándorral beszélgetett a szabadeuropa.hu Szelfi című podcastjében Báthory Róbert, amiből kiderült, hogy állami támogatás nélkül, adományokból és a pécsi önkormányzat, különösképpen Péterffy Attila polgármester segítségével tudták elkészíteni végül a sikeres dokumentumfilmet.

Miért készítették el a mecseki láthatatlanokról szóló dokumentumfilmet? Miből finanszírozták a projektet? Milyen harcok dúltak a Mecsekben 1956-ban? Mennyire lett sikeres a Láthatatlanok című dokumentumfilm? Többek között erről volt szó a Szabad Európa podcastjében.

Kollégája unszolására találkozott Cs. Nagy Sándor rendező az egyik ma is élő mecseki láthatatlannal, Farkas Józseffel, azaz Joe bácsival, aki 1956-ban Ausztráliába emigrált, napjainkban pedig kétlaki életet él. Ő elmesélte a történetét, ami tele volt izgalmakkal. Ekkor keltette fel Cs. Nagy Sándor érdeklődését a téma, amiről kiderült, hogy annak ellenére nincs rendesen feldolgozva, hogy a pécsi forradalmárok tartottak ki a legtovább az 1956-os szabadságharc idején.

Ezután felvette a kapcsolatot Sashegyi Zsófiával, aki korábban cikket írt két másik ma is élő mecseki láthatatlanról, a Svájcba emigrált Tésenyi Ferencről és a Németországba menekült Lux Antalról. Adott volt tehát egy izgalmas történet és három ma is élő szereplője.

A film elkészítéséhez azonban forrásra volt szükség. A film készítői eleinte a Nemzeti Filmintézetnél próbálkoztak, minden lehetséges pályázatot beadtak, de mindet el is kaszálták. Ezért közösségi finanszírozásból és saját forrásból kezdtek neki a film elkészítésének, a stábtagok pedig sokáig ingyen dolgoztak.

Cs. Nagy Sándor elmondta, hogy még az előző fideszes pécsi városvezetést is megkeresték, akik végül ,,nevetséges” százezer forinttal járultak hozzá a filmhez. A forrás viszont kezdett elfogyni, ezért ismét felkeresték a pécsi önkormányzatot, ezúttal már az új városvezetést. Tudták, hogy ellenzéki vezetése lett Pécsnek 2019-ben, és hogy szűkösek a város forrásai, azonban felvették a kapcsolatot Péterffy Attilával, és ekkor történt meg a ,,csoda”, ahogy a rendező fogalmazott.

Pécs polgármestere fogadta őket, akinek hallottak a nyíltságáról, hogyha úgy látja, hogy nem tud segíteni, akkor öt perc után megmondja. Ezért nagyon örültek, amikor már több mint egy órája bent ültek a polgármesternél és arról meséltek, hogy hol tartanak, hogy állnak és mi van még vissza.

Pécs polgármestere, Péterffy Attila a Láthatatlanok pécsi bemutatóján (Fotó: pecsma.hu)

Péterffy megkérdezte tőlük, hogy mennyi az a minimális összeg, amire szükség van a film befejezéséhez, majd egy hónapot kért, hogy segítsen a forrást előteremteni. A rendező elmondta, hogy fantasztikus érzés volt, amikor két-három hét múlva a város polgármestere felhívta, hogy sikerült előteremteni a forrást, folytatni tudják a munkát.

A film elkészült, a díszbemutatója is Pécsett volt, most pedig sorra nyerik a díjakat. Ők kapták az idei pécsi Szabadság-díjat, nemrég pedig az Országos Független Filmfesztiválon a Láthatatlanok nyerte megosztva a legjobb dokumentumfilm díjat.

Sashegyi Zsófia és Cs. Nagy Sándor a pécsi Kodály Központban, a Szabadság-díj átadóján (Fotó: pecsma.hu)

A beszélgetés során egy kis ízelítőt is kapunk a filmhez. Cs. Nagy elmondta, hogy a Széchenyi téren több pécsit is megkérdeztek az eseményekről, és érdekes, hogy még a helyiek közül sincsenek sokan tisztában az eseményekkel, vagy csak nagyon felületesen ismerik a történetet.

A dokumentumfilmből is kiderült, hogy a mecseki láthatatlanok tartottak ki a forradalom idején a legtovább. Azért mentek fel a Mecsekbe, mert nagyobb esély volt ott az ellenállásra, a vezetők jól ismerték a területet, és nem akarták, hogy a szovjetek szétlőjék a harcok során a várost.

Méhes Károly beszélgetett Sashegyi Zsófiával, Cs. Nagy Sándorral és Lux Antallal a dokumentumfilm pécsi bemutatóján (Fotó: pecsma.hu)

Az első napokban nagyjából ezer ember ment fel a hegyre, akik vezetője a korábbi katonatiszt Kubicza János lett. Ő szakaszra osztotta az embereket, hatékony kommunikációt építettek ki egymás között, és ötletes módon vették fel a harcot a szovjetekkel, például tányérokat fektettek fejjel lefelé az úton, amit az orosz katonák aknának néztek.

Komoly veszteségeket okoztak a kor egyik legmodernebb hadseregének. Emlékezetes, amikor a Mecsek kapunál az utat leöntötték olajjal, így amikor az orosz tankok útnak indultak a hegyre, hogy szétverjék az ellenállást, akkor az egyik tank nekicsúszott a mögötte haladónak, és így tovább. Ekkor gránátokkal és molotov koktélokkal dobálták meg őket, sőt, még a szovjet őrparancsnokot is kilőtték.

Amikor két hét elteltével már biztos volt, hogy a forradalom elbukott, és nem érkezik külföldi segítség, akkor többen hazamentek, elmenekültek, a keménymag pedig Jugoszlávia felé vette az irányt. Ott egy táborban tartották őket, majd az ENSZ segítségével befogadó országokba emigráltak.

A filmből kiderül az is, hogy a mecseki láthatatlanok álneveket használtak, hogyha a lebuknak, ne legyen belőle komolyabb probléma. Csodával határos módon, Tésenyi Ferenc jugoszláviai táborban írt naplója fennmaradt, ugyanis csak itt mutatkoztak be egymásnak a valódi nevükön, amit ő feljegyzetelt magának. Így derült ki például, hogy Béla bácsi valójában Kubicza János.

A teljes beszélgetés EZEN A LINKEN hallgatható meg.

A Láthatatlanok előzetese:


Forrás: szabadeuropa.hu  
Nyitókép: Péterffy Attila Facebook