Egyre csúszik a Paksi Atomerőmű bővítése

2019. július 23. 10:49

Nem nagyon halad a Paksi Atomerőmű bővítése, sajtóhírek szerint a létesítési engedélyeztetési tervnek jövő júliusig kell elkészülnie, ám a 150 ezer oldalra rúgó tervet még az oroszok sem rakták össze - utána pedig magyarra kell fordítani. Korábban már a magyar fél jelezte, hogy átütemezné az orosz hitel törlesztését.

A Népszava cikke szerint nagyon nem halad a Paksi Atomerőmű bővítését célzó Paks II. projekt. Ugyan korábban még arról volt szó, hogy a létesítési engedélyeztetési terveknek 2019 végéig el kellene készülnie, ám most a lap szerint már 2020 júliusi dátummal számol a kormány. Ugyanakkor a földmunkákat - mivel azokhoz nem kell ez az engedély - lassan már elkezdhetik.

A lap úgy értesült, hogy a kivitelezést végző orosz Roszatom "vért izzad", hogy előállítása a közel 150 ezer oldalra rúgó engedélyeztetési tervet, ám ha ez megvan, akkor sincs ok a hátradőlésre. Ugyanis a dokumentációt le kell fordítani magyarra, és azért az sem árt, ha valaki szakmai szemmel átnézi azokat. A felmerülő hibákat pedig az orosz féllel újra le kell egyeztetni.

"A tervek benyújtása után az engedélyeztetési folyamat 12 hónapig tart, ami 3 hónappal meghosszabbítható" - írja a lap, amely a forrásaira hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy a kormány már eleve 15 hónappal számol. Viszont ezzel az a probléma, hogy az a dátum már vészesen közel lesz a 2022-es országgyűlési választáshoz, és a Fidesz-kormány már úgy kalkulál, hogy addigra nem lesz meg a mostani többségük. Ez viszont az esetleges jogszabály-módosítások (például ha a határidő változik) miatt kellene a kormánynak.

A lap szerint a politikai kockázatok mellett vannak ugyanakkor szakmai jellegűek is. Ilyen például, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már tavasszal jelezte az oroszoknak, átütemezné a tőlük felvett hitelt. Aztán júniusban a cikk szerint már az volt a magyar elképzelés, hogy csak akkor kellene elkezdeni visszafizetni a hitelt, ha már áramot termelnek az új reaktorblokkok, a Roszatom meg eltekinthetne a rendelkezésre állás díjának megfizetésétől. (Tavaly egyébként a magyar fél már lehívott 25 milliárd forintnyi orosz hitelt, de ezt kedvező feltételek mellett vissza is fizette.)

A reaktorblokkok hűtése is megoldandó feladat, ugyanis ahog azt Jávor Benedek volt uniós képviselő korábban többször jelezte, tavaly augusztusban csak furcsa machinálásokkal maradt a Duna vize a 30 fokos határérték alatt egy kicsivel. (Jávor idén arról is beszámolt, hogy a paksi bővítés szerződése törvénysértő volt.) Mivel egyre inkább látható, hogy az elkövetkező nyarakon is ilyen extrém hőséggel kell számolni Magyarországon (ami a Dunán alacsony vízállást okoz), várhatóan vagy egy hűtőtornyot kell felépíteni (plusz költséggel), vagy a Dunát kell felduzzasztani. Utóbbinak viszont a környezeti hatásait még nem vizsgálták meg.

A Népszava szerint az sem elhanyagolható szempont, hogy a jövőben a megújuló energiaforrások egyre olcsóbbá válhatnak, de az is fontos kérdés, hogy Magyarország megpróbálja-e csökkenteni az orosz energiafüggőségét.

Forrás: Pécsi STOP/Népszava