Hiába a nyertes per, továbbra is titkolhatják a paksi bővítés lényegi részeit

A hvg.hu cikke szerint a lap nyerte meg a Paks II. beruházás kapcsán indított adatigénylési perét nem jogerősen (mert még nem járt le a kötelezően megadandó fellebbezési idő), ám sok okuk nincs az örömre, mivel a "Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés" lényegi elemei továbbra is titokban maradhatnak.

A teljes, 28 oldalas ítélet itt olvasható:

Ítélet a paksi szerződés nyilvánosságáról

A Fővárosi Törvényszék ítélete a hvg.hu kontra Süli János perben. by hvg.hu

A cikk szerint ugyanis hiába van a 2011-ben meghozott magyar infótörvény, ha annak egyes pontjainál széles mérlegelési jogkör van adva az adatkezelési hatóságoknak, amikre még más paragrafusok is ráerősítenek.

"Ráadásul ezúttal nemzetközi szerződés nyilvánosságáról kellett dönteni, és egyáltalán nem egyértelmű, mi a helyzet olyankor, ha maga a szerződés hivatkozik ugyan a hazai és az uniós jogszabályokra, ám széles körű biztosítékot nyújt a partnerország cégei üzleti titkainak megőrzésére. Erősen leegyszerűsítve, a bíróság úgy hozta meg a döntést, hogy „arányossági teszt” keretében mérlegelte, mit méltányoljon inkább: az üzleti érdek sérelmét vagy az állampolgárok életfeltételeit, befizetett adójuk sorsát befolyásoló adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket. Az ítéletet elolvasva bizton állítható: ennek a mérlegelésnek nincs objektív mércéje, tesztnek nevezni erős túlzás" - áll a cikkben.

A lap két éve, 2017. április 28-án adta be keresetlevelét (azt egyszer módosították), hogy az állami Paks II. Zrt. és az orosz állami Roszatom egyik leányvállalata közt létrejött fővállalkozói szerződést megkaphassák. A kontraktusból ugyanis sok minden kiderülhetne: hogyan rendelkeznek a felek egy esetleges nukleáris kár kapcsán, milyen garanciák vannak beépítve, van-e szavatosság, mi az ütemezés, mi az irányadó jog, stb. Emellett a vis maior-helyezetekre szóló rendelkezés is érdekes lehetne, meg az, hogy milyen esetekben lehete elállni a szerződéstől.

Sajnos ezekre nem nagyon fog fény derülni, mert az eljáró törvényszék kitakartatta a dokumentumból például az árra és a fizetési feltételekre vonatkozó információkat, de az egyelőre még nem jogerős ítéletben arra is kitértek, hogy a szövegből magából a pontos adatok úgysem derülnének ki, mert azokat a szerződés melléklete tartalmazza. Azt meg nem ismerheti meg sem a lap, sem pedig Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki a hvg.hu igényléshez hasonló közérdekű adatigénylést adott be az ügyben.

Az ítéletből az is kiderült, hogy az ügyben nem annyira a hazai infótörvény rendelkezéseit, hanem a magyar-orosz kormányközi egyezményt vették alapul, ami sok ponton szigorúbb a magyar törvénynél.

A nem jogerős ítéletben az is szerepel szinte konkrétan, hogy a két szerződő fél - az orosz és magyar kormány - abban is megegyezett, hogy amit lehet, azt nem fognak nyilvánosságra hozni a szerződésből.

"Az alperes tárca nélküli miniszter, illetve képviselője a peres eljárásban

Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) es (4) bekezdése alapján a felek minimálisra korlátozták azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van a szerződéses információkhoz és biztosították, hogy azokat csak az egyezményben rögzített célok érdekében használják fel.

Előadta, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a kötelező erejű jogszabályban meghatározott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását.

Az információt átadó fél illetékes hatósága, vagy meghatalmazott szervezete az ilyen esetekben jóhiszeműen együttműködik a másik féllel illetékes hatósággal vagy meghatalmazott szervezettel annak érdekében, hogy az átadás olyan formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó törvény vagy illetékes bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik fél illetékes hatósága vagy meghatározott szervezete számára elfogadható mértékű legyen"

- áll a 28 oldalas ítéletben.