Hirtelen sürgőssé vált a Paks II. beruházás a kormánynak

2019. december 13. 13:43

Hamarabb nekilátna a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges munkagödör kiásásának a kormány úgy, hogy magát a létesítési engedélyt leghamarabb is csak 2021 őszén lehet meg. Szakértők szerint egyáltalán nem mindegy egy atomerőmű esetében, hogy mekkora lesz az előzetesen kiásott munkagödör.

A Paksi Atomerőmű turbinacsarnoka - Fotó: atomeromu.hu

A Népszava cikke szerint a kormány belehúzna kissé a paksi atomerőmű bővítésének egyik munkafázisába. 

A lap szerint bár a Paks II. beruházás létesítési engedélyét leghamarabb csak 2020. június 30. előtt adhatja le engedélyeztetésre az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a kormány - amelynek átvizsgálására az OAH-nak 15 hónap áll rendelkezésre, vagyis 2021 őszén adhatja ki leghamarabb az engedélyt -, a majdani beruházáshoz szükséges munkagödör kiásásának már hamarabb szeretnének nekilátni a beruházók.

A cikk szerint a kormány a létesítési engedély beadása után három hónappal, vagyis 2020 őszén adná be a munkagödörhöz szükséges engedélykérelmet, és úgy számolnak, hogy erről az OAH három hónap alatt döntene. 

"Számításaik szerint az OAH összesen hat hónapig vizsgálhatja a munkagödör és a majdani épületek viszonyát. Ha a 15-17 méter mély gödör létesítésére – reményeik szerint 2020 végéig - engedélyt kapnak, azt 18 hónap alatt ásnák ki"

- olvasható a cikkben.

Ezzel a kormány számításai szerint 8 hónapot nyernének az amúgy már ötéves csúszásban lévő beruházásnál, de ehhez szükség lenne az uniós szervek előzetes hozzájárásulására is. Igen ám, de a Népszava hozzáteszi, hogy 

"szakvélemények szerint egyáltalán nem biztos, hogy a kiásott gödör később pontosan illeszkedik a később – esetleg – engedélyezett épülethez. Ez pedig különösen éles kérdés egy atomerőmű esetében. (...) Szakértők szerint ugyanakkor kérdés, mi alapján járulhatna hozzá a hatóság egy általa még nem engedélyezett létesítmény munkagödréhez. Süli János várakozásai szerint ezt könnyíthetik a magyar erőművet kivitelező orosz állami Roszatom akkorra már szerinte elkészülő, hasonló egységeinek tapasztalatai."

Süli János bővítésügyi miniszter egy pár hete tartott konferencián a lap szerint arról értekezett, hogy a késés okai között szerepel az uniós hivatalok engedélyeztetésének üteme, orosz tervezőhiány, illetve arra is kitért, hogy azon orosz terveket, melyek a hazai előírásokkal ellentételesek, azokat visszaküldik javításra.

"Mindazonáltal a csúszás okai között – nem először - azt is felemlítette, hogy a földrengés, illetve a repülőgép-rázuhanás elleni védelem további szigorítása, valamint a hazai napelemlétesítési tervek miatt a hazai igények is módosultak"

- áll a cikkben.

Süli a fentebb említett konferencián arról is beszámolt, hogy a magyar és orosz pénzügyminisztérium még mindig nem egyezett meg a tízmilliárdos orosz hitel visszafizetésének 2026. március 15-ei kezdődátumának átütemezéséről. Azt is megerősítette a miniszter, hogy nemrég 57 milliárd forintot fizettek ki az oroszok felé a tervezésért. 

 

Forrás: Pécsi STOP/Népszava