Látványos ígéretek, kevés párbeszéd – fórumot tartottak a bicsérdi ipari park tervéről
Bár nem hivatalos közmeghallgatásként, hanem „szakértői fórumnak” nevezték, kedden Bicsérden is bemutatták a település mellé tervezett, 600 hektáros, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ipari parkot. A háromórás rendezvényen a kormányzati és szakmai előadók egymást váltva sorolták az előnyöket: a projekt szerint gazdasági fellendülést, munkahelyeket, sőt még környezetvédelmi hasznot is hozhat a térségnek. A helyiek kérdéseire csak az est végén, röviden jutott idő.
A bicsérdi fórumot hivatalosan egy helyi orvos, Szabados Ibolya kezdeményezte, de a szervezést már a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kancelláriája és egy kommunikációs ügynökség végezte. Mint ismert, a kormány egy éve bízta meg az egyetem kancelláriáját az ipari park előkészítésével, amelyet Pécs környéki termőföldeken alakítanának ki.
A fórumon felszólalt Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára, Decsi István, a PTE kancellárja, valamint több szakértő is. A kancellár az Uninext gazdaságfejlesztési program részeként beszélt a beruházásról, szerinte a régió csak ilyen léptékű fejlesztésekkel tudja megállítani az elvándorlást. A tervek szerint a parkhoz új M6–M60-as csomópont is épülne, de ez legkorábban 2030 után valósulhat meg.
A vízbázis védelmével kapcsolatos aggodalmakat a felszólalók többsége eltúlzottnak nevezte, mondván, a park 95 százaléka nem érinti a pécsi ivóvízbázist, és a vízellátást nem is onnan, hanem a Duna–Mohács–Pécs vezetékről biztosítanák. Egyedül Berki Gyula, a helyi Aranymező Zrt. vezetője fogalmazott meg kritikát, aki kifogásolta, hogy a földtulajdonosokat nem vonták be időben az egyeztetésekbe.
A környező települések polgármesterei közül többen támogatták a projektet, hangsúlyozva annak gazdasági lehetőségeit. A hallgatóság azonban csak a fórum harmadik órájában szólalhatott meg, ekkor már többen távoztak. A kérdések között felmerült az ingatlanárak, a földek kisajátítása és a lehetséges környezeti hatások ügye is.
Mellár Tamás országgyűlési képviselő viszont hamis ígéretekről és elhallgatott kockázatokról beszélt. Szerinte a beruházás a kormány hibás iparpolitikájának újabb példája, amely elsősorban ázsiai nagyvállalatoknak kedvezne, miközben a térség kis- és középvállalkozásai háttérbe szorulnak.
Zöld szakértők, köztük Mindum Károly környezetmérnök, arra figyelmeztettek, hogy a projekt kiemelt státusza miatt a helyieknek alig lesz beleszólása a folyamatba. Nem tudni, ki lesz a beruházó, és milyen energia- vagy vízigénnyel kell majd számolni – ez pedig komoly kockázatot jelenthet a térség számára.
A fórum végén kiderült: Kővágószőlős és Kővágótöttös önkormányzata már megállapodott az egyetemmel, Bicsérd testülete viszont elutasította ezt, mert a szerződés túl nagy döntési szabadságot adott volna a polgármesternek.
A helyi képviselők szerint két év után kaptak először valódi tájékoztatást, és még mindig nem tudni, hogyan érinti majd a beruházás a települést és az ott élők életét.
Forrás: Telex/Mecseki Müzli
