Már a hárommilliárdot is átlépte a PTE tartozása
November végére sikerült túlhaladni a hárommilliárdos "álomhatárt", ilyenre jó pár éve nem volt példa.
A Magyar Államkincstár legfrissebb és nyilvánosan elérhető adatai szerint november végére sem állt le a Pécsi Tudományegyetem (PTE) év elejétől fennálló tartozásának növekedése.
A PTE-nek idén februárban 241 millió forintos tartozása volt, ami aztán március végére 422 millió, április végére 666 millió, május végére 960 millióra növekedett, június végére pedig átlépte a milliárdos határt (1,202 milliárd forint).
A nyár folyamán sem állt le az adósságállomány növekedése (július vége: 1,546 milliárd; augusztus vége: 1,836 milliárd forint), a folyamatot pedig az ősz sem fékezte meg, szeptember végén 2,148 milliárd forint, míg október végén 2,603 milliárd forint volt a tartozás összege (jól látható, hogy június vége és október vége között a tartozás több mint a duplájára nőtt - a szerk.). November végére pedig 3,259 milliárd forinton állt a tartozásmutató, ami azt jelenti, hogy október vége és november vége között 656 millió forintos volt a tartozás növekedése,
A Pécsi STOP még az októberi adatok napvilágra kerülése után megkereste a PTE-t, hogy minek köszönhető ez a nagyarányú növekedés, és arra is rákérdeztünk, hogy ez veszélyezteti-e az ellátást az egészségügyi intézményekben.
Az egyetem válaszában azt írta, hogy
"egy konkrét tényezővel nem írható le az adósság oka, az látszik, hogy összefüggés lehet az intézmény nagysága, kapacitása, költségszerkezete, infrastruktúrája és az adósságállomány mértéke között."
Hangsúlyozták, ez nem PTE-specifikus, az október végi lejárt kötelezettségállományának nagyságrendje arányaiban nem nagyobb, mint két nagy vidéki egyetem (nem írták, hogy melyikek) tartozásállománya, éves költségvetésének mintegy 2,3%-a. Az adósság a klinikai területen realizálódik, legnagyobb része 30 napon belüli tartozás.
Az egyetem arra is kitért, hogy "az adósság nem befolyásolja az ellátás minőségét, a működés stabil, a tárgyi feltételek biztosítottak, és a szállítókkal is jó az együttműködés. Megjegyezték, folyamatosan egyeztetnek az Emmi-vel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, hogy az egyetemi klinikai központok teljesítményarányosan részesüljenek az év végi konszolidációs forrásból" - írtuk korábbi cikkünkben.
November végére egyébként országosan 71 milliárd forinton állt a kórházak és egészségügyi intézmények tartozásállománya, aminek a beszállítók egyáltalán nem örültek, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felszólította a kormányt, hogy rendezzék az adósságot, mert az ekkora kintlevőség már a betegellátást veszélyezteti.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter Gulyás Gergely a december közepi Kormányinfón erre válaszul arról beszélt, hogy a kormány 42,8 milliárdos adósságrendezésről döntött, "amiről a kormány a számlák mögötti teljesítést is ellenőrizve közvetlenül kíván megállapodni a beszállítókkal" - olvasható az Index cikkében.
Az OSZ erre válaszul kiadott egy közleményt, amelyben "rendkívül veszélyes üzenetnek" titulálták azt, hogy a kormány csak a tartozások felét térítené meg. A számlák jogosságának ellenőrzését pedig több szempontból is életszerűtlennek tartották. Arra is kitértek, hogy a teljes tartozás megtérítésének elmaradása esetén a kormány fizetéskeptelennek minősülhet, és a beszállítói bizalom is meginoghat az állami szférával szemben - áll az Index cikkében.
Szerző: V.G.
